Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről

11. szám. 85 Reá kell itt mutatni arra, hogy a fegyverszüneti egyezmény értelmében a magyar kormánynak a kiürítendő területeken is biztosított polgári igazgatás már kezdettől fogva úgyszólván csak abban állott, hogy a magyar kormánytól igényeltetett s illetve általa adatott az ellátmány a kiürített országrészek igazgatási költségeinek a fedezésére. így azután a hatóságok és hivatalok fenntartási költségei, különösen pedig leszerelési járulókok fejében jelentékeny összegek fizettettek a demarkácionális határokon túli területeken is. A központból e területek érdekében teljesített kiadásokkal szemben azonban bevétele egyáltalán nem volt a kormánynak ezekről a területekről ; s a megszállás, a fegyverszüneti határozmányok figyelmen kívül hagyásával, lassanként olyan helyzetet teremtett, amely a kormány részére a további pénz ellátmányok küldésének észszerűségét, majd lehetőségét is megszüntette. A fegyverszüneti határozmányoknak a figyelmen kívül hagyása, a demarkácionális határoknak folytonos szűkítése, s az ország nagy területeinek ellenséges megszállása volt kétségtelenül a főoka annak, hogy a kormányzat és a közigazgatás a forradalmi láz elmúltával is konszolidálódni nem birt. Közgazdaságunk — a minket környező országok ellenséges tényei folytán — mind újabb ós újabb rázkódtatásoknak volt kitéve, s a financiáknak ily körülmények közt a bankóprés maradt az egyedüli támasza. A szóbanforgó időszak egész állami gazdálkodására vonatkozó központi feljegyzések és a már rendelkezésre álló egyéb (rendszeresen különben még fel nem dolgozott) adatok alapján nagyjából rekonstruálhatók a népkormány gazdálkodásának főeredményei. Ez eredmények a következő képet mutatják a) Az államadóssági szolgálat ellátásával felmerült kiadások 476,981.000 K. b) A tényleges és a nyugellátásban levő közszolgálati alkalmazottak és az állami intézményeknél (hivataloknál ós üzemeknél) felfogadott munkások anyagi helyzetét javító intézkedések költségei £32,443.000 » e) A katonai szolgálatra bevonultak hozzátartozói részére engedélyezett (csak az 1919. évi február végével beszüntetett) segélyek szükséglete 428,014.000 » d) A rokkantak, hadiözvegyek és árvák ellátására, gyógykezelésére, oktatására és segélyezésére fordított kiadások 56,443.000 » e) A munkás segély akció kiadásai, munkanélküliek támogatása, rendkívüli bérpótlékok 312,672.000 » f) Az ellenséges betörés folytán kárt szenvedett erdélyi részek lakosainak a segélyezésére indított akció folytatólagos költségei és különféle egyéb segélyezési kiadások 148,324.000 » g) Közbiztonsági és hadügyi kiadások és pedig : 1. A nép őrség és a nemzetőrség fentartása, karhatalmi testületek rendkívüli szükségletei s a katonatanács szervezése folytán felmerült kiadások 95,501.000 K. 2. A leszerelési illetmények fejében kifizetett összegek circa . . 600,000.000 » 3. A hadügyministerium többi kiadásai . 825,942.000 » Összesen 1—3. . '. '. '. 7 . . 1.521,443.000 »