Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről

11. szám. 77 I. melléklet. Magyarország jelenlegi állampénzügyi helyzetének és e helyzet kialakulásának ismertetése, A még békés viszonyokra számító 1914/15. évi állami költségvetési törvénynek (1914 : XXVII. t.-c.) meghozatala óta Magyarországnak új állami költségvetése nem volt. Egy kormány sem akart ugyanis háborús költségvetést egybeállítani, mert egyik sem számított arra, hogy a háború a költségvetés összeállításától számítva még egy évig eltarthat. Annak pedig, hogy a költségvetés a normális viszonyok helyreállításának a feltételezése mellett készíttessék el, akadályát képezte a háború kifejlésének bizonytalansága és azok a nehézségek, amelyekbe a háború elhúzódásával folytonosan súlyosbodó pénzügyi viszonyaink között a béke utáni jövőre szóló programotoknak a felállítása ütközött. Ilyképen az államháztartás a háború egész folyama alatt az időrőlidőre megalkotott és lényegileg az 1914/15. évi költségvetési törvény rendelkezéseinek a hatályát meghosszabbító felhatalmazási törvények (költségvetési provizóriumok), továbbá a háború esetére hozott régibb törvények ós a háború alatt esetről-esetre megalkotott speciális törvényes rendelkezések alapján vitetett tovább. Az 1917/18. évre készült ugyan egy költségvetési előirányzat, de ez előirányzatnak — amely különben nem emelkedett törvényerőre — csak az volt a célja, hogy három esztendőnek egyformán az 1914/15. évi költségvetésre alapított gazdálkodása után az 1917/18. évre immár megfelelőbb új számadási alapot adjon a békében és háborúban egyformán jelentkező kezelés számára. Ez az előirányzat tehát a normál költségvetés jellegével bírt volna és abban sem a háborúnak az állami háztartásra gyakorolt hatása kifejezésre nem jutott, sem programm nem adatott a háború okozta változások folytán a jövőre szükséges intézkedésekre nézve. A frontjaink összeomlása, illetve az 1918. évi októberi forradalom óta volt kormányok — országgyűlés nem létében — az államháztartást kizárólag saját felelősségükre vitték tovább.*) E gazdálkodásban hosszabb időre szóló rendszeres programmok nem készültek; mert ilyenek felállítását a forradalom utáni idő kaotikus viszonyai, valamint az a körülmény akadályozták, hogy a kormány a mind szűkebbre vont ós a fegyverszüneti határozmányok ellenére *) A gr. Károlyi-féle kormány idejében készült ugyan egy felhatalmazási néptörvény (1918. VI. néptörvény); de úgy ez, mint általában az összes néptörvények — országgyűlés nélkül alkottatván — csak kormányrendelet jelentőségével birtak.