Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről
76 11. szám. kitermelt szón akkori árának huszonötszörösét, sőt annál többszörösét is eléri, a földbirtokosra nézve igazságtalannak tartom. E javasolt intézkedés tehát nyilvánvalóan a közgazdasági érdek követelményére támaszkodik s kihatásában sem a telektulajdonosok, sem a komoly bányavállalkozók érdekeit nem érinti, ellenkezőleg ezen érdekeltségek szempontjából csak előnyösnek minősíthető, mert tulajdonkópeni célja az, hogy a nem egészséges törekvéseket és vállalkozásokat a szénbányászat teréről az új széntörvény megalkotásáig is leszorítsa, — a komoly bányavállalkozás pedig az utolsóelőtti bekezdés szerint közérdekű sürgős esetekben pénzügyministeri engedélyivel a tilalmi idő alatt is szerezhet bányajogokat ós vógezhez bányászati munkálatokat. Hangsúlyozni kivánom ez alkalommal azt is, hogy az 1918. évi november 1. óta kötött szerződéseket és szerzett jogokat nem fogom megsemmisíteni oly esetekben, amidőn a vállalkozó teljes biztosítékot nyújt arra, hogy a lefoglalt területen a szénre való kutatást, valamint a szén kiaknázását és kitermelését komolyan munkába vette vagy venni fogja. 28. §-koz: Az 1836: XXVI. t.-c. rendelkezései folytán báró Sina Györgygyei, illetve a vezetése alatt álló társasággal kötött és az 1840 : XXXIX. törvénycikkel teljes erejűnek nyilvánított szerződós feljogosította báró Sina Györgyöt, illetve a vezetése alatt álló társaságot arra, hogy a budapesti Lánchidat a saját költségén megépíthesse ós annak megnyitásától számított 87 éven keresztül a hidon a szerződésben megjelölt vámot szedhesse. Az 1870 :X. t.-c. a Lánc-, hid megváltását rendelvén el, a magyar állam és a budapesti Lánchidtársulat között a hid megváltására nézve az 1870: XXX. t.-cikkben foglalt szerződós köttetett, amely szerint a Lánchíd egyes, a kincstár részéről vállalt kötelezettségeknek ellenében minden jogaival ós szabadalmaival, jövedelmeivel és tartozékaival, valamint a hozzátartozó ingatlanokkal együtt az 1870. évi július hó első napján az államkincstár tulajdonába megy át. A Lánchíd Társulattal kötött szerződós folytán a kincstár kizárólagos jogot nyert arra, hogy Buda és Pest városok határai között a Dunán, a szabadalmi idő tartama alatt, vagyis a Lánchidnak 1849. évi november hó 21-én történt megnyitásától számított 87 éven keresztül a vámszedóst gyakorolhassa és ebből a célból hidakat létesíthessen. A kincstárnak ezen a jogalapon a budapesti állami hidakon gyakorolt vámszedósi jogát a Károlyi-kormány az 1918. évi november hó 30-ával megszüntette. A jelen szakaszban foglalt rendelkezés tehát — figyelemmel arra, hogy az 1870 : X. t.-c felhatalmazása alapján felvett 24 miliő koronás sorsolási kölcsön az 1920. évi július 1-óvel törlesztést nyer — a fővárosi közlekedési és forgalmi viszonyok javítása és a főváros budai részének fejlesztése érdekében a tényleges állapot fenntartását célozza, ós ezzel a főváros régi óhaja is teljesül. 29. §-hoz: A törvényjavaslat 29. §-a külön indokolást nem igényel. Budapest, 1920. március hó 17. napján. Dr. báró Korányi Frigyes s. k. pénzügy minist er.
