Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről

11. szám. 75 rendelkezéséig ideiglenesen érvényben tarthassa. Az 1888 : XVIII. t.-c. 1-ső §-ával érvényben tartott ezen szabályzat egyes szakaszait az 1875 : XV. t.-c. módosította. Fenti szabályzat 12., 47. és 63. §-a, valamint az 1876 : XV. t.-c. 4. §-a szerint a fémjelzési illeték kg-ként a következő volt : aranyrudacsoknál ..... 2 (kettő) o.e.forint ezüst- « 1 (egy) » » » arany-árúszereknél , . 24 (huszonnégy) » » » ezüst- » ..... 3 (három) » » » aranyhuzaloknál 2*20 (kettő egész kettŐ tized) forint ezüst- » ..... 2 (kettő) forint. A kincstár az arany és ezüst vásárlásában rejlő adózási képesség csupán a fémjelzési illeték felemelése által tudja kellőképen kihasználni. Jele viszonyok között tehát kétségtelenül teljesen indokolt a fémjelzési illeték fe emelése, mert az arany és ezüst vásárlására képes társadalmi osztályt érint Az Ausztriával való közjogi viszony megváltozása a fémjelzési illeté kéknek ezen állammal szemben való alkalmazását teszi szükségessé. 27. §-hoz: A kőszén egyre fokozódó közgazdasági jelentősége és főleg közgazdaságunk jövőbeni alakulásának kilátásai a. kőszénbányászat elavult és fogyatékos jogi szabályozásának reformját sürgetik, még pedig oly irányban, hogy az ország eme legfontosabb ásványkincsének gazdasági kezelése az egész vonalon programmszerúleg, előrelátással takarékosan az állami és közgazdasági érdekek követelményeinek megfelelően történjék s hogy e fontos termelési ágazat köréből az űzérkedési célzatú vállalkozás távoltartassék. Ezeknek a céloknak elérését a szénbányászat mai rendje, mely tág teret enged a nem komoly célzatú vállalkozásnak és a szénvagyon elfecsérlésének, nem biztosítja; múlhatatlanul szükséges, hogy a szénbányászat tekin-. tétében — úgy, mint az a nyugati államokban történt és történik '— az állam részére tör vény hozásilag messzemenő jogok állapíttassanak meg. E reform lényege az, hogy a még művelés alá nem vett területek tekintetében a kutatási és bányaművelési jog az állam részére tartatik fenn, az állani azonban e jogokat indokolt esetekan s a közérdek követelte mértékben és felvételek mellett más vállalkozóra is átruházhatja. Az ily irányú s a szénbányászat tekintetében egyéb fontos ós aktuális kérdések megoldását is felölelő reformmunkálat a vezetésem alatt álló ministeriumbau már előkészítés előtt áll; minthogy azonban annak teljes lebonyolítása hosszabb időt igényel, indokoltnak és kívánatosnak mutatkozik, hogy a földbirtokosi kőszéhjogok átruházása és az új kutatási és feltárási munkálatok megkezdése ideiglenesen a kőszénjogi reform elkészültóig tilalom alá vétessék, nehogy az időközben felszaporodó tórfoglalások és rendszertelen munkálatok a helyzet szanálását ós a szénbányászati viszonyok helyes mederbe terelését még jobban megnehezítsék. A benyújtandó törvényjavaslatba rendelkezési óhajtok felvétetni az iránt, * hogy a földbirtokot a tényleg kitermelt szónmennyiség után bizonyos terragium vagy termelési jutalók illesse meg, úgy azonban, hogy az a szén .eladási árával hozassék viszonylatba és azzal együtt változzék. A mostani állapotot, amely amint pl. az évekkel ezelőtt az akkori viszonyoknak megfelelően q-ként kikötött alacsony terragium még ma is fennáll, holott a vállalkozó a 10*