Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

14 2. szám. szünetel. Közismert tény ugyanis, hogy IV. Károly király a forradalmi viszonyok hatása alatt 1918. évi november hó 13-án Eckartsauban a következő nyilatkozatot állította ki: »Trónralépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam, amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettel vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében lemondok és már eleve elismerem azt a döntést, mely Magyarország jövendő államformáját megállapítja. Kelt Eckartsau, ezerkilencszáztizennyolc, November hó tizenharmadikán. Károly.« E nyilatkozatot tartalmazó okirat a magyar kormány birtokában van. Felelős magyar miniszter ellenjegyzésével nincs ellátya. E nyilatkozat megtétele óta IV. Károly állandóan külföldön tartózkodik és a királyi hatalmat nem gyakorolja. A királyi hatalom gyakorlásának az érintett tényekben megnyilvánult szünetelése az alkotmányosság helyreállítása érdekében mindenekelőtt azt teszi szükségessé, hogy az államfői teendők ellátásáról ideiglenesen gondoskodás történjók. A törvényjavaslat az érintett tényből ezúttal nem kíván messzebbmenő következtetést levonni, mint aminőt az államfő működésének hiánya okvetlenül szükségessé tesz. Ennélfogva nem terjeszkedik ki IV, Károly említett nyilatkozatának jogi minősítésére, — nevezetesen arra a kérdésre, hogy minő jelentőséget kell e nyilatkozatnak, valamint a királyi hatalom működésében beállott szünetelésnek a királyi trón tekintetében tulajdonítani. Ez a kérdés szorosan összefügg azzal a másik körülménnyel, hogy Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtoklása a bekövetkezett események folytán megszűnt. A. főhatalom gyakorlásának végleges rendezése szükségessé fogja tenni annak a kérdésnek megoldását is, hogy az utóbb érintett körülményből milyen következtetést kell vonni egyrészt IV. Károly király uralkodói jogára, másrészt az 1723 : I., II. és III. törvénycikkben szabályozott trónöröklésre. E tekintetben a közjogi tudományban eltérők a vélemények s ennek következtében törvényhozási kijelentés lesz szükséges abban az irányban, hogy a megváltozott viszonyok között. alkotmányunk elvei alapján a törvényhozás a királyi szók és a trónutódlás kérdésében milyen álláspontot kíván elfoglalni. Ennek a kérdésnek a megoldása mind alkotmányjogi, mind külpolitikai vonatkozásainál fogva, valamint a nemzet egész jövőjére kiható jelentőségénél fogva tüzetesebb tárgyalást és megfontolást igényel, semhogy az államfői teendők ellátásáról való gondoskodás sürgős természetű feladatával összekapcsolható lenne ; emellett kívánatos, hogy ennek a nagyfontosságú kérdésnek megoldásához az ország azon részeinek képviselői is hozzászólhassanak, amelyeken a választás eddig ellenséges megszállás miatt nem volt megtartható. Tehát ennek a kérdésnek az eldöntése a békekötés utáni idő-