Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

2. szám. 15 ben későbbi törvényalkotásnak lesz feladata, mely a főhatalom gyakorlásának kérdéseit a megváltozott viszonyok figyelembevételével véglegesen lesz hivatva rendezni. Hogy ne maradhasson fenn kétség arra nézve, « hogy a nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete, az említett tényekből folyó következményeket az érintett vonatkozásokban is megállapítani kívánja, a javaslat bevezető részében világosan azt is kifejezi, hogy e következmények megállapítását a békekötés utáni időre fenntartja magának. A törvényjavaslat bevezető részében ezenfelül megállapítja azokat az előzményeket, amelyek egyfelől a nemzetgyűlés összeülésót, másfelől a jelen törvényjavaslatban foglalt rendelkezéseket szükségessé teszik. A törvényjavaslat e részben abból indul ki, hogy a jelenlegi kivételes helyzet megköveteli, hogy a nemzetgyűlés összeülésének rendkívüli okai és körű] menyei az alkotandó törvényben—ú_gy mint régi hasonló törvényeinkben is szokás volt — bevezetóskópen előadassa aak, hogy a nemzetgyűlés eljárása más esetekre vonatkozóan közjogi praecedenst ne alkothasson. Szükséges ez avégből is, hogy a nemzetgyűlés mint alkotmányunkban jelenlegi alakjában ismeretlen intézmény, törvényes jogi alapot nyerjen s alkotmányunk intézményeivel a jogfolytonosság elvének megfelelő kapcsolatba jusson. Az 1. §-ho0. A nemzetgyűlés feladatánál fogva a teljes szuverenitást gyakorolván, önmaga konstituálja s törvényesíti magát azoknak a kormányrendelkezéseknek jóváhagyásával, amelyek alapján Összeült. Ezek a rendelkezések a következők : a magyar kormány 5984/1919. M. E., 5985/1919. M. E., 5986/1919. M. E, 5987/1919. M. E., 5988/1919. M. E., 6179/1919. M. E., 6514/1919. M. E., 6515/1919. M. E., 6516/1919. M. E., 66/1920. M. E., 241/1920. M. E. és 728/1920. M. E. számú rendeletei, valamint a belügyminiszternek az ezen rendeletek alapján kiadott rendeletei. (Megjelentek a Budapesti Közlöny 1919. évi 165., 174, 188., 197., továbbá az 1920. évi 3., 8., 12., 20. és 34. számában.) A 2. §-hoz. A nemzetgyűlés létrejövetelének előzményeiből és feladatából következik, hogy a nemzetgyűlést az egész magyar állami szuverenitás törvényes képviseletének kell tekinteni, mely alkotmányunk értelmében jogosult az államhatalom gyakorlásának további módját rendezni. A törvényjavaslat 2. §-a éppen ezért ezt világosan kifejezésre juttatja. A 3. és 4. §-okhoz. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés mint az állami szuverenitás kizárólagos birtokosa egyedül fogja gyakorolni. A törvényjavaslat szerint a kormányzó nem lesz a törvényhozásnak egyenrangtí tényezője, mint a király, minthogy a kormányzót a szentesítés joga nem fogja megilletni. Önként érthető — amint már fentebb is ki volt emelve — hogy a nemzet-