Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

2. szám. - 13 talom gyakorlásának ideiglenes rendezése alapján az alkotmány alapintéz- Lf menyeinek : a királyi méltóságnak és királyi hatalomnak, valamint az ország- // gyűlésnek, mint a törvényhozó hatalom gyakorlására állandóan hivatott szerv- H

; nek a változott viszonyokhoz mért újjáalkotása s egyéb sürgős tÖrvényho-/f zási feladatok megoldása után be fogja tölteni feladatát és a törvényhozási további teendőit az újjáalakult alkotmányos szerveknek engedheti át. Mindaddig azonban, amíg feladatát meg nem oldotta, céljának és természetének megfelelően önként érthetoleg magában egyesíti a törvényhozásnak azt az egész hatalmi körét, amelyet eddig az országgyűlésnek két háza gyakorolt. Akkor, amidőn a nemzetgyűlés mint a nemzet egyetemének egységes külön képviselő szerve alakul meg, az országgyűlésnek főrendiháza a törvényalkotásban nem vehet úgy részt, mintha a nemzetgyűlés csupán az országgyűlés képviselőházát helyettesítő gyülekezet lenne. Ez ellenkeznék azzal a céllal, amelyet a nemzetgyűlés az előadottak szerint megvalósítani hivatva van, de ellenkeznék a nemzet alkotmányos felfogásában végbement átalakulással is, mellyel az országgyűlés egyik házának túlnyomó részt a rendi kiváltságon és nagyobb vagyonon alapuló szervezete többé össze nem egyeztethető. Ez azonban éppen nem jelenti az egy kamara rendszer mellett val& állásfoglalást, s nem zárja ki azt, hogy a főrendiház a modern alkotmányosság követelményeinek megfelelő átszervezéssel az országgyűlés szervezetének reformjában továbbra is fenntartassák. A nemzetgyűlés mellett azonban a főrendiház nem .fogja felvehetni az 1918. évi november hó 16-án önként beszüntetett működését. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a nemzetgyűlés nem lehet állandó \ intézmény a magyar alkotmány rendszerében olyan értelemben, hogy ezentúl \ bizonyos alkotmányos fontosságú kérdésekben mindig csak a törvényhozás \ rendes szerveitől különböző nemzetgyűlés lehetne hivatva határozni, ós hogy \ ennek a nemzetgyűlésnek a határozatait, mint a közönséges törvényektől I megkülönböztetett alaptörvényeket, ismét csak külön összehívandó nemzetgyűlés lenne jogosult megváltoztatni. Az alkotmányozó nemzetgyűlésnek ilyen, az 1893. évi bolgár és 1864. évi görög alkotmányban elfogadott intézménye a magyar alkotmány rendszerétől mindig idegen volt és meghonosítása most sem lenne kívánatos. Ennek a nemzetgyűlésnek nem egy teljesen új alkotmány | j kidolgozása, hanem az alkotmányos főhatalmak gyakorlásában beállott akadá- I lyok elhárítása és az alkotmányosság helyreállítása lehet csak a tulajdonképeni I j célja, amely mellett természetszerűen el kell látnia bizonyos időn át a tör-'/ vónyhozás rendes teendőit is| Az általa hozott törvények azonban — a királyi szentesítés szokásos módjának a jelen törvény megalkotásánál elkerülhetetlen hiányára nem tekintve — formailag sem fognak különbözni eddigi törvényeinktől; megváltoztatásukhoz sem új nemzetgyűlés összehívása, sem új országgyűlés vagy népszavazás rendelése, de még csak bizonyos szigorúbb alakiságok megtartása (1871. évi német alkotmány 78. §-a, új német alkotmány 76. §-a, az 1867. évi osztrák alkotmány 15. g-a, 1901. évi szerb al-* kotmány 103. §-a, 1876. évi török alkotmány 116. §-a) sem lesz szükséges, hanem a törvényhozás rendes útján lesznek hatályon kívül helyezhetők vagy módosíthatók. II. A nemzetgyűlés alkotmányozó feladatkörében első helyen áll az alkotmányosság helyreállítása és a működésében megbénult főhatalom szervezetének ideiglenes rendezése, mellyel a jelen törvényjavaslat foglalkozik. ! A főhatalom rendezését elsősorban az a körülmény tette szükségessé, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napja óta