Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről
12 2. szám. esetben, mikor alapos a kétség, hogy a nemzet életbe vágó kérdéseiben a régebben összegyűlt országgyűlés nem képviseli többé a nemzet valódi akaratát. Alkotmányunk szerint nem is lehet kérdés tárgya az, hogy a főhatalom s annak birtoklása a nemzet akaratából ered. Werbőczy Hármaskönyvének I. része 3. címe 6. §-ában, továbbá a II. része 3. címe 2. §-ában világos kifejezésre, jut az az alapelv, hogy a király uralkodói joga és hatalma a nemzettől származik, mely a szent korona jelképében azt a királyra ruházta. Történelmünk egész folyamán a nemzet maga rendelkezett a főhatalom gyakorlása felől, valahányszor azt a királyi szók megürülése vagy a királyi hatalom gyakorlásában egyéb okból beállott akadály szükségessé tette. E részben a mostani helyzettől lényegileg csupán abban volt eltérés, hogy a múltban a törvény értelmében vett nemzet fogalma a politikailag jogosult rendek ezűkebb körére szorítkozván, az alkotmány válságok elintézésében nem az egész nép, hanem csupán annak politikailag jogosult része vett részt, mely ezt a jogát az országgyűlésnek rendes formájában gyakorolta. Az alkotmányos jogfolytonosság elve kétségtelenül ma is azt kívánná ugyan, hogy a felmerült alkotmányjogi kérdéseket a nemzet az országgyűlésnek törvényeinkben meghatározott szervezető útján oldja meg. Minthogy azonban a törvényellenesen feloszlott országgyűlésnek vagy helyette egy másik országgyűlésnek alkotmányos egybehívását a királyi hatalom szünetelése, valamint a fentebb említett belső és külső politikai okok lehetetlenné tették, a nemzetnek más oly szerv útján kell akaratát megnyilvánítania, amely nem hagyhat fenn kétséget arra nézve, hogy kijelentett akarata megfelel a nemzetegyetemes akaratának s mint ilyen megfelel egyúttal mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a fennforgó súlyos viszonyok között egyfelől a nemzet maga, másfelől a békekötés lehetősége szempontjából számításba veendő külső tényezők ez akaratnyilvánítás kellékei tekintetében támasztanak. A legteljesebb általános, titkos,»egyenlő, közvetlen és kötelező választójog elve alapján egybeülő és így a nemzet minden rétegét a teljes egyenlőség alapján képviselő nemzetgyűléssel szemben nem állhat meg az az aggály, hogy az országgyűlésnek törvényeinkben meghatározott szervezetén kívül s törvényes szabályozás nélkül pusztán egy nem is alkotmányszerűen alakult ideiglenes kormánynak rendelkezései alapján alakult meg ; mert a nemzet az által, hogy e kormányrendelkezósek alapján képviselőit megválasztotta, e rendelkezéseket hallgatag elfogadta ós szentesítette. Egyébként is a beállott rendkívüli viszonyok között az alkotmányosság szellemének „ csakis az oly eljárás felelhet meg, amely a fennforgó s nemcsak Magyarország egész jövőjét, hanem minden egyes polgárának sorsát eldöntő nagy kérdésekben a lehetőség szerint minden egyes tagjának véleményére és akaratnyilvánítására támaszkodik. Ezek az indokok vezették a Friedrich István, illetve Huszár Károly vezetése alatt álló ideiglenes kormányokat arra, hogy mihelyt a román megszállás fokozatos megszűnése lehetővé tette, az alkotmányos élet helyreállítása végett az általános, egyenlő ós titkos választói jog alapján nemzetgyűlést hívtak össze. A nemzetgyűlésnek, mely a dolog természetének megfelelően csakis a beállott alkotmányválság megszüntetését és egyfelől a törvényhozás hosszas szünetelése, másfelől a rendkívüli viszonyok következtében felszaporodott sürgős törvényhozási tennivalók elvégzését tekintheti feladatának, nem lehet célja az, hogy a törvényhozásnak állandó szerve maradjon. Az állami főha-
