Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-12. Törvényjavaslat a bányailletékekről
12. szám. 107 25-iki rendelet (R. G. Bl. 1866. Nr. 49.) ellenben az évnegyedenként az illető évnegyed folyamán teljesítendő fizetési kötelezettséget állapította meg. A mértekilletékre vonatkozó vázolt intézkedések nálunk az alkotmány helyreállítása után is érvényben maradtakf illetve törvényesítve lettek. 1 ) A mértékilleték kivetésének kulcsán és fizetésének módozatain a mai napig semmi változtatás nem történt ; jelesül ma is mértékegységenként 8 K illeték fizetendő, amely illeték negyedéves részletekben az adóval együtt lévén fizetendő, a közadók kezeléséről szóló 1883. évi XLIV. t.-c. 39. §-ában, illetve az annak a törvénynek 'helyébe lépett 1909. évi XI. t.-c 26. §-ában megállapított határidőben válik esedékessé és a közadók módjára hajtandó be. A különszerű bányailleték másik alakja, vagyis a zárkuiatmányi felügyeleti illeték (szabadkutatási díj) rendszeresítésének előzményei következők: Ez az illeték a kizárólagos kutatási jogosítvánnyal biró bányavállalkozókat terheli és minden zártkutatmány (szabadkutatás) után fizetendő. Ezt az illetéket nem az ált. bányatörvény, hanem az 1866. évi április hó 28-án kelt birodalmi törvény (E. G. Bl. 1866. 'Nr. 28.) léptette életbe. Ë törvény 3. §-a akként rendelkezett, hogy minden szabadkutatást évente 20 o. é. frt illeték fizetésének kötelezettsége terhel, melyet a mértékületékekre vonatkozólag a bányatörvényben foglalt határozmányok szerint kell megfizetni. A 20 frtos díjtételt az 1866. évi ÍII. 29-iki császári rendelet (R. G. Bl Nr. 42.) 1866. július 1-től évi 4 o. ó. frt-ra szállította le s a már említett 1866. IV. 25-iki kormányrendelet a szabadkutatási illeték tekintetében is az előzetes negyedévi fizetési kötelezettséget állapította meg. A szabadkutatási díj intézménye nálunk a mértókilletókkel együtt az alkotmány visszaállítása után is fentartatott hatályában, de míg a mértékilleték úgy a díjtétel, mint az előírás és a fizetési módozatok tekintetében Magyarországban ós Ausztriában a monarchia felbomlásáig teljesen azonos jogi szabályozás alatt állott, addig a szabadkutatási díjnál csak a díjtétel maradt a régi és az ausztriaival azonos, a fizetés tekintetében azonban nálunk egészen új rendet hozott be az 1875, évi XXVII. t.-c. 12. §-ának módosításáról szóló 1885. évi XIV. t.-c. E törvény a szabadkutatási díj helyett a zártkutatmányi felügyeleti illeték elnevezést honosította meg; a fizetés rendjén pedig azt a nagy jelentőségű módosítást eszközölte, hogy áz addigi előírás ós a közadók módjára való behajtás helyett az egész vonalon **az előre való fizetés kötelezettségét állapította meg és pedig azzal a szigorú sanctióval egybekötve, hogy a felügyeleti illeték le nem rovása a zártkutatmányi (szabadkutatási) bejelentés visszautasítását, illetőleg a fennálló zártkutatmány törlését vonja maga után. A felügyeleti illeték díjtételén e törvény nem változtatott, hanem fenntartotta továbbra is a zártkutatmányi egységenkint fizetendő 4 frtos díjtételt. A kutatási illetékek előre való lefizetésének kötelezővé tétele igen üdvös reformintézkedésnek bizonyult, mert a zártkutatmányokkal űzött, időnkint nagyon elfajult szédelgésre észrevehetően mérséklőleg hatott. Addig ugyanis a. zártkutatmányi jogok megszerzése semmiféle fizetési kötelezettséggel nem járt. Bárki, ha nem is volt fizetőképes, ezerszámra bejelenthette a zártkutatmányokat anélkül, hogy bármi kockázatot is vállalnia kellett volna. l ) V. ö. a) Orsz. bírói értekezlet határozmányai (id. törv. szab. VII. rész IV. Fejezet 15. §.) b) 1868. évi XLIII. t.-c. c) 1875. évi XXVII. t.-e. 12. §. ' 14*
