Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

1476 szám. 85 arra, hogy az e szakaszon létező hajózási akadályok elhárítására szükséges munkálatok költségeinek fedezésére ideiglenes díjat szedhessenek. A londoni szerződésnek ezt a rendelkezését az 1878. évi július hó 13-án kelt berlini szerződés, amelyet az 1879 : VIII. törvénycikk iktatott törvényeink közé, LVII. cikkének második bekezdésében Ausztria-Magyarország javára tartotta fenn, minthogy ugyanezen LVII. cikk első bekezdésében a kérdéses hajózási akadályok elhárítására szükséges munkálatok végrehajtása Ausztria­Magyarországra bízatott. E megbizatás — miként a jelen békeszerződós ki­fejezetten megállapítja — utóbb Magyarországra ruháztatott át. A magyar állam a Vaskapu szabályozásának nagyszabású munkálatait be is fejezte s ezzel jogot szerzett a Vaskapunál az illetékszedésre. Sem a londoni, sem a berlini szerződés nem írta pontosan körül a Zuhatagok és a Vaskapu szakaszának terjedelmét, amiből kételyek és nehéz­ségek származtak; nevezetesen éppen a rumániai hatóságok nem egy esetben akadályozták Magyarországot abban, hogy az állításuk szerint rumániai fennhatóság alatt álló területen szükséges munkálatokat teljesítse. Ily zavarok­nak elkerülése végett a jelen békeszerződés szabatosan megállapítja, hogy a kérdéses Dunaszakasz magában foglalja az U-Moldovától Turnu Szeverinig terjedő folyamszakaszt a folyam teljes szélességében az egyik parttól a másikig a köztük fekvő valamennyi fblyamágnak és szigetnek hozzászámí­tásával. Ugyancsak kimondja ezzel kapcsolatban a békeszerződés azt is, hogy a hajózhatás fenntartása végett Magyarországra ruházott kötelezettségek és Magyarországnak ebből folyó külön jogai ezentúl a közelebbről pontosan jelölt Dunaszakaszra fognak fennállani. Ebből következik az említett folyam­szakasz többi parti államának a magyar állammal szemben kifejezetten meg­állapított az a kötelezettsége, hogy meg kell adniok Magyarországnak mind­azokat a könnyítéseket, amelyeket ez az állam az általa kérdéses folyam­szakaszon még végzendő munkálatok- érdekében kérni fog. A jelen törvényjavaslat 4. §-ában foglalt jegyzőkönyv szerint a béke­szerződés XXIV. cikkével kapcsolatban a rumániai kiküldöttek hivatkozással Rumániának ily irányú, régebbi kérelmeire, Magyarországgal szemben annak a kívánságnak adtak kifejezést, hogy a magyar állam a Vaskapunál az illetékeket ezentúl ne az árúk mineműségének, hanem a hajóürnek, vagyis a hajók térfogatának alapul vételével szabja ki és szedje be. Minthogy az idevágó nemzetközi szerződések e kérdéses illetékek kiszabásának módjára nézve semmiféle korlátozásokat nem tartalmaznak, ennélfogva a magyar kormány az 1867 : XII. t.-c. 8. §-ához képest a közös külügyminiszter útján azt az álláspontot juttatta érvényre, hogy a kérdéses illetékekre vonat­kozólag a határozathozatal kizárólag Magyarországot illeti s hogy ennél­fogva a magyar kormány a Vaskapuszakasz díjszabásának módosításánál, amelyet a rendes forgalmi állapot helyreállása után különben is tervbe vett, a módosítás terjedelmének és a mostani illetékrendszer esetleges megváltoz­tatásának megállapítását saját magának tartja fenn. A XXV. cikkhez. Az Európai Dunabizottság Rumánia birtokában levő vagyonának megőrzéséről, a vagyonkezelés ellenőrzéséről és a vágyon későbbi kiszolgál­tatásának kötelezettségéről rendelkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents