Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

86 1476. szám. A XXVI. cikkhez. A szerződő feleknek azt a jogát írja körül, hogy a Dunán hadihajókat hol tarthatnak és járathatnak. Eszerint az osztrák-magyar hadihajók, amelyeknek két »saját államuk« Tan, a Dunán lefelé a tengerig, felfelé pedig a magyar ós az osztrák Dunaszakasz felső határáig (Passauig) fognak járni. A békeszerződés XXIV—

XXVI. cikkeiben foglalt rendelkezéseken felül még a békeszerződéshez tartozó s egyes gazdasági kérdésekről szóló németosztrák-magyar-rumán külön egyezménynek harmadik részében foglalt hajózási megállapodás tartalmaz a Dunahajózásra vonatkozó egyes határozatokat. A XXVII. cikkhez. Az 1879 : VIII törvénycikkbe iktatott berlini szerződós XLIII. ós XLIV. cikke Rumánia függetlenségének elismerését ahhoz a föltételhez kötötte, hogy »Rumániában a vallási és felekezeti különbség nem hozható fel senki ellen indokul arra, hogy kizárassók vagy képteleníttessék polgári és politikai jogai élvezetére, közhivatalok, tisztségek és méltóságok viselésére vagy a különféle üzletek és iparok bármely helyen való folytatására«, továbbá, hogy »minden hitvallás szabadsága és külső gyakorlása biztosítva lesz, úgy a rumán állam honosai, mint a külföldiek részére ós a különféle vallásfelekezeteknek sem egyházrendi szervezkedése, sem lelki főnökeihez való viszonyaik útjába akadályt gördíteni nem szabad«. A jelen békeszerződés XXVII. és XXVIII. cikke szükségesnek találta, hogy e tárgyban a berlini szerződés rendelkezéseinél részletesebb és szabatosabb kijelentéseket vegyen fel. * A XXVII. cikk egyenkint felsorolja azokat a hitvallásokat, ezek között az izraelita vallást is, amelyeket a görög-keleti rumán vallással egyenlő szabadságban, törvényes és hatósági védelemben kell részesíteni. Továbbá kifejezetten megállapítja, hogy a felsorolt vallásfelekezeteknek jogukban áll plébániákat vagy hitközségeket létesíteni és iskolákat alapítani. Végül elejét vesszi annak a visszaélésnek, hogy egyes rumániai iskolákban a nem görögkeleti vallású tanulókat nem a tanuló vallásfelekezetéhez tartozó tanítóktól tartott hitoktatásban való részvételre kötelezték. A XXVIII. cikkhez. Rumánia belső törvényhozásában izraelita vallású lakosainak nem engedte meg, hogy teljesjogú ramániai állampolgárokká lehessenek s az izraelita lakosokat idegeneknek tekintvén, őket nemcsak politikai, hanem polgári jogok terén korlátozásoknak vetette alá. A rumániai zsidóság méltatlan helyzete, amely évtizedeken át foglalkoztatta a nemzetközi közvéleményt, ezúttal gyökeres orvoslásban fog részesülni. A XXVIII. cikk megismételvén a berlini szerződósben már kimondott azt az alapelvet, hogy a hitvallás különbözősége Rumániában a lakosok jogi helyzetére, különösen politikai ós polgári jogaikra, semmiféle befolyást nem gyakorol, az alapelvnek a rumániai izraelita vallású lakosságra való érvényesítése végett Rumániára azt a kötelezettséget rójja, hogy a békeszerződés megerősítésóig törvényt hozzon, amely törvény szerint az eddig hontalanok-