Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről
36 1476. szám. jogosult kívánságára késedelem nélkül fel kell szabadítani; addig, amíg a jogosult át nem veszi azokat, érdekeinek megóvásáról gondoskodni kell. Az előbbi bekezdés rendelkezései harmadik személyek szerzett jogait nem érinthetik. Az adós oly fizetéseinek vagy egyéb teljesítéseinek, amelyeket a jelen pont bevezetésében említett szervek vettek vagy vétettek át, ugyanolyan hatásuk van a szerződő felek területein, mintha magának a hitelezőnek kezéhez történtek volna. Oly magánjogi intézkedések, amelyeket az említett szervek vagy e szerveknek akaratából vagy e szervekkel szemben mások tettek, mindkét szerződő félre nézve érvényben maradnak. A jelen pont bevezetésében említett szervek működéséről, különösen a bevételekről és kiadásokról, a jogosultaknak, kívánságukra, késedelem nélkül felvilágosítást kell adni. Ezeknek a szerveknek működése miatt vagy a rendelkezéseik következtében foganatosított cselekmények miatt kártérítési igények csakis a 7. cikk 1. pontjának rendelkezéseihez képest érvényesíthetők. 7. Oly ingatlanok vagy ingatlanra vonatkozó jogok, bányajogosítványok, valamint ingatlanok használatára vagy kiaknázására vonatkozó jogok, vállalatok vagy vállalatrószesedósek, különösen részvények, amelyeket háborús jogszabályok folytán elidegenítettek vagy a jogosulttól egyéb módon kényszer útján elvontak, az előbbi jogosultra, ha a békeszerződós megerősítésétől számított egy éven belül kéri, az elidegenítés vagy elvonás következtében az ő javára esetleg támadó előnyök kiadása ellenében, harmadik személyeknek időközben keletkezett bárminemű jogaitól mentesen, visszaruházandók. 7. cikk. 1. Az egyik szerződő fél oly hon< sát, aki háborús jogszabályok alapján szerzői jogoknak, ipari vódőjogoknak, engedélyeknek, kiváltságoknak és hasonló igényeknek ideiglenes vagy állandó elvonása következtében vagy pedig vagyontárgyaknak felügyelete, őrizete, kezelése vagy elidegenítése folytán a másik fél területein kárt szenvedett, ez utóbbi félnek kártérítésben kell részesítenie, amennyiben ez a kár az előbbi állapotba való visszahelyezéssel nem nyer megtérítést. 2. Mindegyik szerződő fél megtéríti a másik fél polgári honosainak azokat a károkat, amelyeket ezeknek a honosoknak az előbb említett fél területein az állami közegek vagy a lakosok a háború alatt vagy közvetlenül a háború kitörése előtt a nemzetközi jog ellenére életükben, egészségükben, szabadságukban vagy vagyonúkban okoztak. Ez a rendelkezés oly károkra is alkalmazást nyer, amelyeket az egyik szerződő fél honosai mint a másik fél területein levő vállalatok részesei, különösen mint részvényesek szenvedtek. 3. Az előbbi pontok szerint megtérítés alá eső károkat a 3. cikk 4. pontjában megjelölt bizottság fogja az ott megbatározott rendelkezések értelmében megállapítani és e károkat a megállapítástól számított egy hónapon belül kell megfizetni. 4. Mindegyik szerződő fél — amennyiben ez még meg nem törtónt volna — haladéktalanul meg fogja fizetni az általa vagy szövetségesei által a saját területein a másik fél honosaitól igénybevett (rekvirált) tárgyak árát. 5. Oly osztrákokat és magyarokat, akik a háború kitörése előtt bárminemű rumániai közszolgálatban állottak és akiket e szolgálatból csupán azért
