Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-CCCLIX. Törvényjavaslat Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről

402 CCCLÍX. szám. legfeljebb 12 millió koronáig terjedhető, 4.5 éven át utólagos félévi kamat ós tőketörlesztési járadékokban visszafizetendő, 3°/o-os kamatozású kölcsönt utalványozhasson ki. Ezt a kölcsönt a következő célokra kell fordítani: a) 3 millió .koronát Gyöngyös város középítkezési költségeinek fedezésére ; l) 9 millió koronát a város által készített lakások költségeinek fedezésére, továbbá építési kölcsönök nyújtására olyan ingatlantulajdonosok részére, akik a tűzvész folytán megsérült házaikat helyreállítani kivannak, vagy a tűzvész folytán megsemmisült, vagy megsérült, vagy a városrendezés folytán kisajátítás alá került házaik helyett új házakat kívánnak építeni; c) amennyiben a b) pont alapján nyújtandó kölcsönök céljára az ott megjelölt 9 millió koronányi összegnek teljes igénybevétele nem szükséges, a még rendelkezésre fennmaradó összeget a város az a) pont alapján nem fedezett középítkezési költségeinek fedezésére fordíthatja. A jelen szakasz b) pontja értelmében a magánosoknak nyújtandó kölcsönök 40 évi törlesztésre engedélyezhetők; a jelzálogul szolgáló ingatlanokra megelőzően bejegyzett terhekkel együtt nem haladhatják meg a jelzálogul szolgáló ingatlan becsértékének 75% át és kamatlábuk legfeljebb 5% lehet. A kölcsön részletes feltételeit, biztosítását és behajtását a ministerium rendelettel szabályozza ós e tekintetben a fennálló jogszabályoktól eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg. 7. §. Felhatalmaztatik a ministerium, hogy az újjáépítés és rendezés helyes keresztülvitele érdekében Gyöngyös városára vonatkozólag a kisajátítást, a szabályozást ós a telekrendezóst rendelettel a fennálló jogszabályoktól eltérően is szabályozhassa. Különösen: a) megadható a kisajátítási jog olyan ingatlanok (ingatlanrészek) kisajátítására, amelyeknek megszerzése a szabályozás, helyes telekalakítás, a megszabott időre való beépítés vagy építési telkeknek alkotása céljából szükséges; b) kisajátíthatok épületrészek is, ha a megmaradó rósz még gazdaságosan kihasználható; c) a kisajátítási és a kártalanítási eljárásra hivatott közigazgatási és bírói szervek, valamint eljárási szabályok a fennállóktól eltérően állapíthatók meg; d) a szabályozás, vagy telekrendezés következtében előálló értékemelkedést a városépítési alap javára kell biztosítani. Olyan közérdekű műszaki munkálatok végzését, melyek az ingatlan állagát nem sértik, az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A kártalanításra nézve az 1881 : XLI. t.-c. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: j. 1. az épületek értékét — a fél választása szerint —jövedelmezőség, vagy műszaki becslés alapján kell megállapítani.