Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-1462. Törvényjavaslat a m. kir. állami rendőrség szervezéséről

14'J2. szám. 41 megfosztható ne legyen, mint ahogy ezt a bírákra és a bírósági hivatalnokokra nézve az 1871 : IX. t.-c. is megállapítja. Ennek a hiánynak a lehető legegyszerűbb módon való pótlása végett vette fel a javaslat a hivatali állás betöltésére való alkalmatlanságot is azok közé az okok közé, amelyek miatt a fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye. Viszont ezzel kapcsolatban áll a 40. §-nak az a rendelkezése, hogy az »alkalmatlanság« okából folytatott fegyelmi eljárásnak nem fegyelmi büntetés a következménye, hanem a fegyelmi hatóságnak az a megállapításá^/r^pgy a szabályszerű elbánás alá vonásnak az esete beállott. /,X . ; ' ' .-V A 38. §-ho2. A 38. §. a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelésére hivatott személyeket jelöli meg, megadván ezt a jogot a felügyeleti jog gyakorlására hivatott hatósági személyeknek, és biztosítván a fokozatos fellebbvitelt. Megadja végül a felfüggesztés jogát is mindazoknak, akik a vizsgálatot elrendelni — akár első, akár felsőbb fokon — hivatvák, tekintet nélkül arra, hogy tényleg ki rendelte el azt. A gyakorlat így értelmezi az 1886 : XXIII. t.-c. 4. §-ának rendelkezését is; mert a szószerinti értelem azt a képtelen helyzetet teremtené, hogy a felsőbb hatóság a vizsgálat elrendelése kérdésében jogosnlt volna határozni, ellenben ha az elrendelő hatóság a felfüggesztést mellőzte, a mulasztást a felsőbb hatóság akkor sem pótolhatná, ha ennek igen nyomós okát észlelné is. A 39 §-hos. A 39. §. a fegyelmi hatóságokat jelöli meg, még pedig háromféleképen akként, hogy a kerületi rendőrfőkapitányok egyetlen fegyelmi hatósága a belügyminiszter, amit közvetlen alárendeltségük indokolttá tesz. A tiszti személyzet I. fokú fegyelmi hatóságául a javaslat a ker. főkapitány elnöklete alatt szervezendő három tagú fegyelmi tanácsot, II. fokú fegyelmi hatóságául pedig a belügyminisztert jelöli meg. A javaslat tehát eltér az 1881 : XXI. t.-c. 45. §-ának ama rendelkezésétől, amely a budapesti állami rendőrség főkapitányára nézve I. fokon, a tisztiszemélyzet többi tagjára nézve pedig II. fokon a közig, bizottság fegyelmi választmányát jelölte ki fegyelmi fórumul. Tekintettel azonban arra, hogy a ker. főkapitányok működési köre több törvényhatóság területére terjed ki, és hogy az állami rendőrség tiszti személyzetének működését is saját felügyelő hatóságaik alaposabban ismerhetik ós bírálhatják, a javaslatban foglalt intézkedés megfelelőbbnek látszik. A fegyelmi tanács megalakításának módozatait — a 41. §. alapján — a belügyminiszter állapítja meg. Végül a polgári biztosi, az őrségi és a szolgaszemélyzet fegyelmezését I. fokon a városi rendőrkapitány, Il-od és végső fokon a kerületi rendőrfőkapitány hatáskörébe kívánja a javaslat utalni, mindamellett azzal a kikötéssel, hogy a hivatalvesztésre szóló II. fokú fegyelmi határozat a belügyminiszter megerősítésére szorul. Mellőzi a javaslat a rendőri kirendeltségek vezetőinek fegyelmi hatóKépvh. iromány. 1910—1915. LXIII. kötet. s 6