Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.

Irományszámok - 1910-CCCXLV. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

CCCXLV szám. 137 4. Az 1. pontban felsorolt szerzeményekről való lemondásért vagy azok-, nak visszautasításáért kapott ellenérték. t 5. A házassági szerződésen alapuló szerzések, ha a vagyonátruházás az egyik házastárs halálával lép hatályba (pl. hitbór, özvegyi tartás, elengedése a hozomány visszafizetésének), 6. A hitbizomány birtoklásának az előző birtokos halála következtében való átszállása. 7. Családi alapítványokból származó járadék, ha, alapítvány alapszabályai í-zerint az eddig annak élvezetére jogosított személy halála következtében nyílik meg a család más tagja számára, valamint az ilyen alapítvány vagyonának átszállása, ha az alapítvány megszűnése következtében jut a vagyon az arra alapszabály szerint jogosított tulajdonába. 8. A halál esetére szóló, valamint az olyan ajándékozások, amelyeknek teljesítése csak az ajándékozó halála után következik be. 9. Az örökhagyó által halála előtt három hónapon belül adott ajándékok, kivéve a szokásos alkalmi ajándékokat. Az öröklési illeték alá eső ajándékozásokra nézve az a körülmény, hogy állítottak-e ki arról okiratot, az illetékkötelezettségre nézve közömbös. Ennek a törvénynek a hagyatékra, örökségre, hagyományra, továbbá örökösre, hagyományosra és az örökhagyóra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak az ebben a szakaszban felsorolt egyéb szerzésekre, szerzőkre ós azokra a személyekre is, akiknek halála következtében a szerzéshez való jog megnyílik. 3. §. Hozomány, közszerzemény. A nő hozománya nem tartozik a férj hagyatékához. Ha azonban a hagyatékkal össze volna vegyítve, az özvegy igényének igazolása esetén, mint a hagyatékkal szemben fennálló követelés érvényesíthető. Ha az örökhagyó túlélő házastársa közszerzeményi igény támasztására jogosult, az ennek hz igénynek kielégítése végett a közös vagyontárgyakból termeszeiben kiadott vagyontárgyak a hagyatékhoz nem számíthatók. Ha a közszerzeményi követelést készpénzzel elégítik ki, ezt, mint a hagyatékot terhelő adósságot kell számbavenni. 4. §. Az örökhagyó követélése. Az örökhagyónak azokat a követeléseit is a hagyatékhoz kell számítani, amelyekkel az örökösök vagy a hagyományosok tartoztak ós pedig akkor is. ha azokat az örökhagyó az adósoknak végintézkedésével elengedte. 5. §. Az_ örökhagyóra szállott, még át nem adott örökségek. A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökségeket ós hagyományokat is, hacsak a halál idejében az Képvh. iromány. 1910—1915. LXIII. kötet. 18