Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.

Irományszámok - 1910-1443. Törvényjavaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról

144 1443. szám. gyakorlására való képesség elbírálása céljából a felülvizsgálati eljáráshoz külön szakértők gyanánt polgári közegek bevonassanak-e és ha igen, az egyes esetekben milyenek. A 7. §-lm. a) pont. Elv az, hogy a katonaságnál a tényleges állományban eltöltött minden szolgálati időt be kell számítani, tekintet nélkül a netalán mutatkozó megszakításokra. b) pont. Az ezidőszerint érvényben álló törvény a polgári szolgálatból »közvetlen« átlépést kíván, a javaslat ezt enyhíti s 30 napig terjedő megszakítást megenged, miután á magánviszonyoknak az eddigi alkalmazás helyén való rendezése és az átköltözködós a közvetlen átlépést gyakran lehetetlenné teszik. c) pont. A katonai lelkészektől az érvényben álló szabályok megkívánják, . hogy a katonai szolgálatba való belépésük előtt három évi polgári lelkészi gyakorlatuk legyen; a katonai orvosoknál és katonai állatorvosoknál pedig a katonai igazgatás szívesen látja, ha katonai szolgálatba való belépésük előtt alapos gyakorlati kiképzésben részesültek. Méltányos tehát, hogy a katonai szolgálatba való belepés előtt ilyen alkalmazásokban eltöltött idő az illetők szolgálati idejébe legalább bizonyos mértékben beszámíttassék. d) pont. Az e pontban említett személyeknek a katonai igazgatásban való alkalmazása teljes értékű katonai szolgálatnak tekinthető ós ehhez képest a szolgálati idő megállapításánál be fog számíttatni. e) pont. Az, hogy végleges alkalmazás esetén az ezt az alkalmazást megelőző szolgálattétel is beszámíttassék, megfelel az e tekintetben másutt is fennálló határozványoknak. A 8. §-hoz. a) pont. A teljes illetékkel való szabadság a tényleges viszonyt nem szakítja meg és ennélfogva az ilyen szabadságidő a szolgálati időbe beszámít, ellenben a várakozási illetékkel ós az illeték nélkül való szabadságolás az időleges nyugállományba helyezéssel esik egy tekintet alá s ennélfogva az ilyen szabadságidő be nem számítható. A 9. §-hoz. A hadiévek hozzászámítására vonatkozó határozványok megfelelnek azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a háború alatt létesíttettek s amelyeket ezidőszerint már alkalmaznak is. E §. utolsó bekezdésének határozványa annak az elkerülését célozza, hogy valaki aránylag igen rövid pl. már valósággal eltöltött 2 szolgálati év után nyerjen — a katonai szolgálattal össze nem függő szolgálatképtelen sóg esetén — igényt állandó nyudíjra. A 10. §-hoz. Előfordulnak esetek, hogy egy különben szolgálatképes katonai személynek a ténylegességi viszonyban való további meghagyása a szolgálat érdekére káros lenne, jóllehet az illető nem követett el olyasvalamit, ami bírói vagy becsületügyi (fegyelmi) úton való elbocsátását vonhatná maga után. Ilyen esetekben kívánatos, hogy az illető — éppen azért, mert orvosilag megállapítható szolgálatképtelensóg nem forog fenn — felülvizsgálat nélkül legyen a neki járó ellátási illetményekkel nyugállományba helyezhető. Az ezzel a messzemenő joggal való esetleges visszaélést a vonatkozó utasítások alkalmas szövegezése lesz hivatva a katonai személyek érdekében megakadályozni. Hasonló határozványok különben a polgári alkalmazottaknál is előfordulnak. ' A 11. §-hoz. A méltányosság megköveteli annak lehetővé tételét, hogy megfelelő előfeltételek mellett a rendfokozatukból elbocsátott vagy arról önként leköszönt havidíjasok is ellátásban részesülhessenek. Itt főként becsületügyi úton elbocsátott tiszteknek olyan cselekedeteiről vagy mulasztásairól