Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.
Irományszámok - 1910-1443. Törvényjavaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról
1443. szám. 145 van szó, amelyek más állásokban az illetőre nézve többnyire nem járnak olyan messzeható következményekkel, mint a szolgálati állásnak és az ellátásra való minden igénynek elvesztése úgy saját személyére, mint családjára nézve is. Az ilyen katonai személyekkel szemben rendszerint uralkodó elfogultságnál fogva az illetőknek többnyire rendkívül nehéz új életpályát kezdeniök, amely körülmény az ellenük hozott ítéletet még jobban szigorítja. A tiszti állás tekintélye, valamint méltányossági okok is ( megkívánják, hogy az ilyen személyek ne legyenek a legnagyobb nélkülözésnek kitéve, hacsak egészen különleges kényszerítő okok nem indokolják a kímélet nélküli elbánást. Olyan esetekre is tekintettel kellett lenni, amelyekben a becsületügyi (fegyelmi) eljárás elkerülése céljából havidíjasok rendfokozatukról önként leköszönnek. Minthogy az ilyen személyeket nem lehet rosszabb elbánásban részesíteni, mintha őket rendfokozatuk elvesztésére ítélték volna, gondoskodni kellett, hogy ezek részére is lehessen nyugdíjat odaítélni. Gondoskodás törtónt továbbá arra, hogy a hadügy (honvédelmi) ministernek joga legyen olyan esetekben is ellátást odaítélni, amikor valaki rendfokozatát bírói úton veszti el, hogy ezáltal ilyen esetekben, amennyiben ezt a viszonyok indokolják, mint p. o. ha a családot nem találják vétkesnek, a büntetésnek az ellátási igények elvesztése által tulaj donképen nem szándékolt szigorítása elkerülhető legyen. Hasonló határozványok vannak a m. kir. állami alkalmazottakra vonatkozó ellátási törvényben is. A 12. §-hoz. Annak az elvnek megfelelően, hogy az állandó nyugállományba való helyezésre a szolgálatképtelenség beigazolása nélkül csak 40 szolgálati évnek az eltöltése vagy a 60. életévnek a betöltése adjon igényt, a nyugdíj összegének kiszámítási kulcsa akként lett megállapítva, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben a szolgálati időnek alább említett magasabb beszámítása helyet nem foglalhat, csak 40 szolgálati óv után járna a teljes nyugdíj, vagyis a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető téhylegessógi illetmények teljes összegének megfelelő nyugdíj. A nyugdíj éppen úgy, mint a m. kir. állami alkalmazottaknál és a cs. kir. osztrák állami alkalmazottaknál 10 szolgálati évig a beszámítható tónylegessógi illetmények .40°/o-a lesz. Minthogy nem tekinthető kizártnak, hogy belátható időn belül ez e §. első bekezdésében felsoroltakon kívül még más olyan pótdíjakat is fognak rendszeresíteni, amelyeket a nyugdíj megállapításánál szintén tekintetbe kellene venni, ennek lehetőségét biztosítja az első bekezdésbe erre vonatkozólag felvett határozvány. Gyakran fordul elő, hogy havidíjasokat, akik az alacsonyabb havidíjfokozatban (havidíjilletókben) bizonyos meghatározott szolgálati időt eltöltöttek, ugyanazzal a nappal kellene nyugállományba helyezni, mint amely nappal a magasabb havidíj fokozatba (havidíj illetékbe) előlépnének. Minthogy ezek a havidíjasok a magasabb fokozatra (illetékre) való igényt a nyugállománybahelyezós napján tényleg már megszerezték, nehogy ezt az igényüket elveszítsók, ki kellett mondani, hogy nyugdíjukat a magasabb havi-' díjfokozat (havidíjilletók) alapján kell megállapítani. Oly célból, hogy azok a havidíjasok, akik különös testi vagy szellemi megerőltetések folytán 40 évi szolgálati idő betöltése előtt bekövetkezett szolgálatképtelenségük miatt kénytelenek a tényleges szolgálatból kiválni, erejük fokozottabb elhasználásáért lehetőleg kárpótoltassanak, gondoskodni kellett arról, hogy ezek a havidíjasok, szolgálati idejüknek kedvezőbb számításával általában valamivel nagyobb nyugdíjat és már 35 szolgálati évvel Képvh. iromány. 1910—1915. LXH. kötet. lö
