Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.
Irományszámok - 1910-1443. Törvényjavaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról
108 1443. szám. 5. Az olyan özvegynek, akinek férje az állandó legénységi nyugdíj (állandó rokkantnyugdíj, nyugzsold) élvezetéből polgári állami vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatba lépett át, katonai özvegyi nyugdíjra épen úgy igénye van, mint ha férje az állandó legénységi nyugdíj (állandó rokkantnyugdíj, nyugzsold) élvezetében halt volna meg (3. ós 4. pontok), de csak abban az esetben, ha férjének polgári alkalmazása után az özvegyet semmiféle vagy kisebb ellátás illeti meg, mint amely e törvény alapján jár; ez utóbbi esetben a katonai özvegyi nyugdíjból le kell vonni a& esetleges polgári ellátás összegét. 6. Egyéb legénységi személyek özvegyeinek folytatólagos özvegyi nyugdíjra van igényük, ha a férj az ellenség előtt esett el vagy bebizonyítottan valamely tényleges katonaá szolgálat .teljesítése alkalmából a 3. §-ban felsorolt valamely körülmény tolytán halt meg és a házasságot az utolsó tényleges katonai szolgálatteljesítósből való kiválása előtt kötötték. 7. Az egészségnek olyan megrontása, amelyet a férj békében saját hibáján kívül, a szolgálat teljesítése alatt, a szolgálattal szoros kapcsolatban, vagy a katonai szolgálat sajátosságai következtében szenvedett x el, amely azonban külső sérülésekkel nem járt, csak akkor szolgálhat az e §. 2. ós 6. pontjainak vonatkozó határoz ványai értelmében folytatólagos özvegyi nyugdíjra való igényre alapul, ha a férj halála az utolsó tényleges katonai szolgálatteljesítésből való kiválástól számítva legkésőbben öt év után következett be. Az özvegyi nyugdíj megállapítása. 88. §. A magasabb állású altisztek és az önként továbbszolgáló, havizsold élvezetében állott egyéb altisztek özvegyei részére az özvegyi nyugdíj évi összegét ama legénységi nyugdíj évi összegének felében kell megállapítani, amelyet a férj a 46. §. szerint — a 46. §. második ós harmadik bekezdései értelmében netalán járó felemelés nélkül — élvezett vagy amennyiben elhalálozása idejében nem állott legénységi nyugdíj élvezetében, amely őt a 46. §. első, ötödik és hetedik bekezdései alapján megillette volna. Az özvegyi nyugdíj azonban a magasabb állású altisztek özvegyeinél évi 600 koronánál, az önként továbbszolgáló, havizsold élvezetében állott őrmesterek és hasonló állásúak özvegyeinél évi 400 koronánál, önként továbbszolgáló, havizsold élvezetében állott egyéb altisztek özvegyeinél évi 300 koronánál kevesebb nem lehet. Egyéb legénységi személyek özvegyeinek özvegyi nyugdíját évi 150 koronában kell megállapítani. A keresetképtelen vagy az olyan özvegyek részére, akik gyermekeik szükséges gondozása miatt rendszeres keresetet nem űzhetnek, beigazolt rászorultságuk esetén az özvegyi nyugdíjhoz 210 korona évi pótlókot kell engedélyezni mindaddig, amig az említett feltótelek fennforognak. Azoknak az özvegyeknek, akiknek férje békében bebizonyítottan valamely életveszélyes üzemben vagy szolgálatban bekövetkezett baleset folytán, a baleset v időpontjától számítva legkésőbb egy éven belül halt meg, valamint azoknak az özvegyeknek, akiknek férje a hadióvek (9. §.) beszámítása nélkül öt szolgálati évet már valósággal eltöltött ós a tényleges szolgálatban vagy az utolsó tényleges katonai szolgálatból való kiválása után legkésőbb egy
