Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1426. Törvényjavaslat a katholikus önkormányzatról
1426. szám. 61 meg a kérdés megoldását, bár az egymást követő vallás- és közoktatásügyi miniszterek azzal behatóan foglalkoznak. Most azonban nemcsak nem látok elegendő okot a további halogatásra, hanem a demokratikus átalakulással kapcsolatosan, az 1848. évi XX. t.-c-nek egyebekben való fokozatos végrehajtásával együtt, amelyhez a katholikus autonómia létesítése is tartozik, szükségesnek tartom az egyházpolitikai helyzet e legégetőbb kérdéseinek bizonyos nyugvópontra juttatását, hogy egyfelől lekötött nagy nemzeti kúltur-r érők felszabaduljanak, másfelől a zavartalan vallási béke minden biztosítékával induljon meg nemzeti életünknek ez az új korszaka. Hogy a katholikus autonómia létesítése törvényalkotással kezdeményezendő, erre mutat elsősorban az autonóm felekezetek példája, melyek mindannyian becikkelyezésben SÍ erezték és találták meg önkormányzatuk szervezéséhez az alapot, ós csak a becikkelyezés megtörténte után fogtak hozzá szervezetük részleges kialakításához Törvényalkotásra egyébként is szükség van, mert, mint már említve volt, az 1848. évi III. t.-c. ós az 1883. évi XXX. t.-c. több szakasza sokak részéről olykóp magyaráztatik, hogy e törvényes intézkedések szerint a katholikus alapok ós az azokból fenntartott középiskolák fölötti rendelkezés a kormányt illeti; ezt a magyarázatot csak olyan új törvény háríthatja el, amely kifejezetten elismeri a katholikusoknak azt a jogát, hogy úgy, mint a másvallásúak, ők is önkormányzatilag rendelkezhetnek alapjaikról és az azokból fenntartott tanintézetekről. Ha pedig törvényalkotásra szükség van, úgy jobb azt előre bocsátani, nehogy a törvényhozásra az a látszat háruljon, mintha magát az önkormányzati szervezetet akarná becikkelyezni; ami ismét annak részletes megvitatását indokolná, vagy pedig az önkormányzati szervezet intézkedései szerint alkotna törvényt, ami viszont a törvényhozás tekintélyét szállítaná le. Ezen okokból mutatkozik célszerűnek az akciót olyan törvény megalkotásával kezdeni, mely a magyarországi katholikusoknak önkormányzathoz való jogát elismeri, azokat a kereteket megállapítja, melyek között az önkormányzatot szervezhetik. A többi, az egyháznak, a végrehajtó hatalomnak ós a főkegyúri jognak körébe tartozik. A főkegyúri jogból foly óla e, az egyházzal egyetértőkig, az apostoli király állapítja meg a szervezkedésnél követendő eljárást; ez már előzőleg megtörtént, amennyiben Ő Felsége jóváhagyott egy választási szabályzatot, melynek alapján létrejött az ugyancsak 0 Felsége rendelete alapján összehívott szervező kongresszus. Most csak ezt a kongresszust kell mnnkájának befejezése végett összehívni. ; A főkegyúri jognak és az állam főfelfigyeleti jogának körébe tartozik a katholikus kongresszus által létesítendő szabályzatnak részletes elbírálása ós jóváhagyása, esetleg azon módosításoknak megjelölése, melyeknek eszközlésétől teszi függővé a jóváhagyást. Ezeket is az apostoli király eszközli, természetben felelős minisztériuma előterjesztésére és annak felelőssége mellett. Áttérve ezek után a főfontosságú kérdésre: mi legyen az önkormányzatnak a törvényben megállapítandó tartalma, kerete? e tekintetben a következőkre alapítom javaslatomat. A. katholikus önkormányzatnak az 1848. évi XX. t.-c szellemében azzal a tartalommal kell bírnia, amely jogfejlődésünk és törvényeink értelmében v Magyarországban az egyházi önkormányzat lényegót képezi és amellyel minden más bevett vallásfelekezetet, sőt az ezután elismerendők is a fentebb már •
