Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1426. Törvényjavaslat a katholikus önkormányzatról

1426. szám. 55 Melléklet az 1426. számú irományhoz. Altalános indokolás a katholikus önkormányzatról szóló törvényjavaslathoz. A katholikus önkormányzatra vonatkozó törvényjavaslat jelen általános indokolásának természetszerű feladata, hogy megállapítsa az egyházi önkormányzatnak sajátszerű jogfejlődésünkből épúgy, mint a dolog természetéből levezetendő fogalmát, tartalmát, azzal egybevesse a katholikus egyház mai jogállását Magyarországban, végkövetkeztetéskép pedig előadja: miért és miként oldja meg a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslat a katholikus autonómiának régóta vajúdó kérdését? Ami az első pontot, vagyis azt a kérdést illeti: mi értendő közjogi szempontból a bevett vallásfelekezeteket megillető önkormányzati jog alatt? — a magyar törvénytár világos útmutatást tartalmaz, amely a szubjektív természetű és azért kétes értékű elméleteknek, avagy kétes értékű kísérletezéseknek egyaránt elejét veszi. Elegendő rámutatni a protestánsok autonómiáját szabályozó 1790. évi XXVI., a görög keleti egyházak önkormányzatát megállapító 1868. évi IX. törvénycikkre, hogy az egyházi önkormányzat helyes fogalma és tartalma szem előtt álljon. A most hivatkozott törvények értelmében az egyházi önkormányzat jelenti: az illető egyháznak, mint az államtól és a többi felekezettől céljaira, eszközeire különböző vallásos társulatnak saját szerkezetéből íolyó működési szabadságát; jelenti háborítatlan rendelkezési jogát nemcsak lelkiekben, de a lelkiek munkálására, előmozdítására szolgáló tényezők tekintetében is, azért az önkormányzat magában foglalja: az egyházi iskolai, jótékonysági intézetek és intézmények vezetését, az azok fenntartására szolgáló alapok, alapítványok és egyéb vagyonságok kezelését, a szabad vagyonszerzést, a hívek anyagi hozzájárulásának igénybevételét, mindezt természetesen az állami főfelügyeleti jog korlátai között. Most érintett egyházpolitikai törvényeink a történelmi evolúció eredményei. Elődeink a törvények megalkotásánál számbavették az ország lakosságának nagy vallásbeli megoszlottságát, a faji, nemzetiségi különbségeket, de ezek mellett nem tévesztek szem elől a magyar nemzeti állam követelményeit. Jellemző voná«a a magyar egyházi törvényhozásnak, hogy megbecsüli a minden vallásfelekezetben rejlő ethikai erőt, távol áll tehát úgy a vallást ignoráló szeparációs törekvésektől, mint az imperiumot és sacerdotiu-