Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1437. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadi nyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról" valamint eegynémely adónem után fizetendő hadipótlékról" címá 1.401 számú törvényjavaslat tárgyában

454 1437. szám. pedig arra való tekintettel, hogy az 1918. év tényleg hadi évet képez és mert a bizottság is osztja a pénzügyminister úr azon nézetét, hogy a háborús viszonyok az 1919. évre is jelentékeny mérvben fognak az adózók jövedelmeire és nyereségeire olyan hatást gyakorolni és olyan coniuncturákat fentartani, amelyek miatt indokoltnak látszik, hogy az említett év rendkívülieknek Ígér­kező eredményei a badi nyereségadóval megterhelhetők legyenek. A pénzügyminister úr által kezdeményezett és fennebb I., II., III. alatt főbb vonásaiban ismertetett módosításokon kívül az eredeti javaslat szöve­gével szemben a pénzügyi bizottság által jelen jelentéssel kapcsolatosan be­terjesztett szöveg még további eltéréseket, illetve módosításokat tüntet fel, melyek részben folyományai a fennebb reproducált módosításoknak, rész­ben pedig a bizottsági tárgyalások során felmerült óhajtásoknak a pénzügy­minister úr hozzájárulásával történt megvalósításaként voltak az új szövegbe felveendők. Mindezen módosítások egyenkint és összességükben azt a célt is szolgálják, hogy az alkotandó törvény alkalmazása körül felmerülhet ő téves értelmezések köre lehetőleg a minimumra korlátoztassók. Jelentékeny részükben tetemes enyhítéseket tartalmaznak az új rendel­kezések az adózóknak eredetileg tervbe vett megterhelése szempontjából: habár ezek a könnyítések a javaslat eredeti és most bemutatott bizott­sági szövegének összehasonlítása útján minden részletükben felismerhetők, mégis helyesnek véli a pénzügyi bizottság az alábbiakban ezeknek az említett categóriába tartozókul tekintendő jelentékenyebb módosításoknak egy néme­lyikére a t. Ház szíves figyelmét külön is felhívni. így: az eredeti javaslat 3. §-ában statuált adópótlék (15%, illetve 10%) alkalmazhatá«ának korlátozását, illetve teljes elejtését teszi lehetővé ennek a szakasznak új szövege, melyben a »háztartásbeliek« fogalma alatt értendő családtagok köre jelentékenyen kibővül. Az 5 §. módosítása megelőzi az adózókat érhető igazságtalan megadóz­tatást, megállapítván a háború előtt már létezett üzemekhez a régi — háború előtti — keretben szükségessé vált felszerelési ingóknak az adózó érdekét szem előtt tartó értékelését; ezzel a rendelkezéssel hozattak összhangba a javaslat 6. és 7. §-ainak rendelkezései, megállapítván az ingatlanoknál a háború után beállható értékcsökkenés figyelembe vételének lehetőségét. Lényeges módosításokat javasol a pénzügyi bizottság az eredeti javaslat 13. §-ában tervezett rendelkezésekkel szemben; így például a 13. §. III. pont­jában az összjövedelem concretebb részletezése; az összjövedelemhez hozzá nem számítható jövedelmek praecis felsorolása; ugyanezen szakasz VI. pontjá­ban az erdők jövedelmének számítási alapul vétele tekintetében a régitől eltérő új szöveg mindmegannyi olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyek alkalmasak arra, hogy az adózóknál — a kincstár érdekeinek károsítása nélkül — megnyugvást teremtsenek. A javaslat 14. S-ában világos rendelkezések vétettek fel a függő, a múltban el nem számolt jövedelmek, tartalékolások mikénti elszámolására és megadóztatására nézve; ezen szakasz a bemutatott szövegezéssel teljesen tisztázni igyekezik az e tekintetben felmerült kételyt, kimondván, hogy: a régi törvény hatályának idejéből származó ilyen el nem számolt, illetve tar­talékolt jövedelmekre az akkor érvényben volt adóztatási kulcs, — az 1916. óv utáni időben előállott jövedelmek megadóztatásánál azonban a jelen javas­latban megállapított adókulcs alkalmazandó. A pénzügyi bizottság javaslatának 15. §-a az eredeti 1.401. számú javaslat 14. §-ával összhangban azt az elvi határozatot óhajtja törvénybe

Next

/
Thumbnails
Contents