Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1437. A pénzügyi bizottság jelentése "a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadi nyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról" valamint eegynémely adónem után fizetendő hadipótlékról" címá 1.401 számú törvényjavaslat tárgyában
L437. szám. 455 iktatni, hogy a hadi nyereségadó alapjának megállapításánál sem az előző évbeli hadi nyereségadó, sem a jövedelmi, sem a vagyonadó le nem vonható; viszont a 16. §. lehető praecisitással állapítja meg az üzleti veszteségek levonhatásának megengedését. A bizottság kebelében a tárgyalások folyamán kifejezésre jutott azon kívánságot, hogy a jövedelemadónak a vagyonadó alapjából eszközlendő levon hatása engedélyeztessék: a pénzügy minister úr — az államkincstár bevételeinek ebből előállható jelentékeny csökkenésére való hivatkozással — nem tartotta teljesíthetőnek; a pénzügyi bizottság ezen aggodalommal szembehelyezkedni és a pénzügyminister úr álláspontjával szemben saját álláspontját érvényre emelni nem tartotta opportunusnak főleg azért sem, mert a bizottság elsőrendű feladatául tekinti azt, hogy a kormányt a háború folytán megnövekedett állami kiadások fedezetéről való gondoskodás terén teljes odaadással támogassa. Az adózók érdekeinek megvédésére szolgál az eredeti javaslatban (eredeti javaslat: 9. §., új szöveg 23. §.) foglalt rendelkezéseknek kibővítése oly irányban, hogy az adókivetés revízióját az adózó alany is kérelmezhesse és hogy ennek a jognak a gyakorlása csak megfelelő időn belül (3 év) vétethessék igénybe A bizottsági tárgyalás folyamán élénk érdeklődés tárgyát képezte a gazdatársadalom köréből felhangzott azon kívánság lehető méltánylása, hogy a haszonbórbeadók ós haszonbérlők közötti azon szerződési rendelkezések, amelyekben az adók viselését a haszonbérlő magára vállalta, hatályukban kiterjesztessenek a háború alatt keletkezett új adónemekre is; a pénzügyi bizottság fentartja azt az álláspontját, melyet az 1916 : XXVI. t.-c.-re vonatkozó jelentésében ezzel a kérdéssel szemben elfoglalt: mégis megfontolandónak tartja a hadipótlék átháríthatásának lehetővé tótelét. De mert ez a kérdés a gazdasági és pénzügyi vonatkozásokon kívül jelentékeny magánjogi vonatkozásokat is involvál, épen ezért a bizottság a kérdés eldöntését a plenáris tárgyalás számára nyitva hagyandónak vélte, főleg tekintettel arra, hogy a kormányelnök úr a szakministerek időközi meghallgatását tartotta szükségesnek oly célból, hogy ezeknek meghallgatása után a t. Háznak a plenáris tárgyaláson terjeszthesse elő a kérdés megoldására alkalmas propositióját. Kötelességszerűen foglalkozott a pénzügyi bizottság azzal a kérvénnyel is, melyet a »Magyar fajegészségtani és népesedéspolitikai társasági/ nj'újtott be a t. Házhoz, és melyet a t. Ház a 763. ülésében hozott határozatával — az adójavaslatok tárgyalásával egyidejűleg leendő tárgyalás és jelentéstétel végett — ezen bizottsághoz utasított. A bizottság — bár teljesen méltánylandóknak tartja az említett kórvényben előterjesztett óhajokat és kívánatosnak véli az ott fejtegetett célok elérését — még sem volt abban a helyzetben, hogy a kórvényben foglalt concret kórelmeket, mint már most megvalósítandókat hozza javaslatba. Figyelmen kívül hagyták ugyanis a kérvényezők azt a döntő ténykörülményt, mely szerint az 1909. évi X. t.c. 25. §-ában lefektetett alapelveken alapuló egy szerves alkotásba foglalandó jövedelmi adórendszer életbeléptetése és a 8.000 koronán aluli jövedelmek megadóztatása előtt a kérelem teljesítése az említett rendszer megbolygátasával lenne egyértelmű. A felvetett kérdés tehát tiszteletteljes nézetünk szerint a jelzett időpont elórkezósóig függőben tartandó.
