Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1424. Törvényjavaslat a képviselőház alkotó elemeiről, a cselekvő és szenvedő választói jogról, a képviselőválasztások rendjéről,valamint kapcsolatos általános értékű megállapodásokról
1424 szám. 29 szegség miatt tiszta és rendes ítélkezéssel polgári jogaikat öntudatosan alig gyakorolhatnák. A 12., 13. és 14. §. a névjegyzékek készítéséről szólés tekintettel arra, hogy a 14. §. szerint a névjegyzékből történt vétlen kihagyás a választói jognak gyakorolhatását nem alterálja, egészen egyszerű módját állapítja meg a névjegyzék készítésének, de sőt az évenkinti kiigazításoknál csakis egy jogorvoslatot enged meg. A javaslat szerint a szavazás községenkint lévén eszközlendő, a névjeg3 7 zéknek annyi példányban kell készülnie, ahány szavazatszedő küldöttséget rendel a javaslat. A 15. §. a szenvedő, tehát választhatási jogot állapítja meg és általánosságban azt kívánja meg, hogy a férfiú bírjon a cselekvő választójoggal, bírja az állam hivatalos nyelvét, a magyart tökéletesen szóban és írásban ós legyen erkölcsi élete a múltban kifogástalan Azt vethetnék a tervezés ellen, hogy a szenvedő választói jogot a szabad választás elvónéi fogva korlátozni nem szabad. Ezen általános kikötések indokolásra különben nem szorulnak Ezt a szenvedő választói jogot a javaslat csak 4 féle különleges feltétel egyikének esetén engedi meg szabadon gyakorolni. Megkívánja ugyanis, hogy az illetőnek vagy elméleti, vagy tapasztalati tudása legyen, vagy pedig az állam terheinek nagyobbmérvű viselése adja meg nőki a választhatási qualifikációt, vagy pedig hogy előzőleg már képviselő lett légyen. Mind a négy esetben a javaslat magasabb életkort, 30—35 évet kivan meg. A szenvedő választói jognak korlátai akként vannak javaslatba hozva, hogy azon necsak az elméletileg, hanem a gyakorlatilag is képesített, tapasztalatokkal bíró tisztességes önálló polgárok, de sőt azok is bejuthassanak, kiknek egyedüli képesítésük, hogy a sors kegyelméből nagyobb adóval járulnak az államháztartás fenntartásához. A korlátozásnak ezt a módját kifogásolni nem lehet, mert teljes szabadelvűséggel nyit utat a tisztességes polgárok mindenikének, polgártársaik legkiválóbb képviselhetésére, azt pedig, hogy a tisztesség tekintetében kifogás alá eső elemeket a parlamentből kizárja, kifogásolni nem lehet. A 10. §. négy esetet sorol fel, melyben a szenvedő választói jogot, minden képesítés dacára sem lehet gyakorolni. A di- pont alatt jogerős ítéletről lóvén szó, ezt a pontot külön megokolni felesleges. Nézeteltérés tárgyát képezhetnék a szenvedő választói jog gyakorolhatását tiltó többi szabályok, amennyiben azok között a királysértés, hazaárulás, alkotmány, nemzet, felekezet vagy osztály elleni izgatás miatt bármikor megtörtént vád alá helyezés esete is helyet foglal. Azt lehetne ellenvetni, hogy a vád alá helyezés még nem bizonyítja a bűnösséget és így pusztán a vád alá helyezést tiltó akadályul felvenni igazságtalan. De ha számba vesszük, hogy épen a felsorolt cselekmények bizonyítására tanú ritkán akad, ha számba vesszük, hogy a bíróságnak ily irányú felmentő ítélete legtöbbször bizonyítékok hiányán alapul, ha mérlegeljük, hogy maguk a felsorolt cselekmények a képviselői tisztesség, az alkotmányos nemzetszeretettel olyan éles ellentétben állanak, akkor gondolkodás nélkül meg kell állapítanunk azt, hogy nem méltó a magyar országgyűlés kebelében helyfoglalásra az, kit eme cselekményeknek gyanúja olyan fokozott mérvben ért, hogy a magyar bíróságok vád alá helyezését indokoltnak találták. Van Magyarországban a törvényhozói tisztre alkalmas egyén elég, úgy. hogy a selejtesre utalva nem vagyunk.
