Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1424. Törvényjavaslat a képviselőház alkotó elemeiről, a cselekvő és szenvedő választói jogról, a képviselőválasztások rendjéről,valamint kapcsolatos általános értékű megállapodásokról

30 1424. szám. A 17. §. a szenvedő választói jog ólvezhetésónek ideiglenes akadályait állapítja meg, úgy, miként az a cselekvő választói jognál is javaslatba hozva van. A 18. fc. biztosítja a szenvedő választói jognak gyakorol hatását azon esetre, ha a névjegyzék tévedés folytán ezirányban nem volt tökéletes A 19., 20. és 21. §. nagyobbára az eddigi törvényes megállapodások keietében mozog, csakis községenkinti titkos választás által megkívánt kisebb változások nyertek benne alkalmazást. A 22., 23. és 24. §. nem tartalmaz jelentősebb intézkedést és mint újítást, csak a szavazólapok készítését rendeli el, melyek ellenőrizhetés és csalások megakadályozása céljából, törvényhatóságonként számozva lesznek. A jelölés a választási székhelyen nem lévén — községenkénti szavazás mellett — eszközölhető, az a választást megelőzőleg nyolc nappal történik. A 25. §. megnehezíti és komoly ténykedéssé teszi az eddig játékszámba vett jelöltajánlást. 20 választónak kell együtt lenni, az ajánlást írásban átadni és szavatosságot kell vállalniuk az általuk ajánlott férfiú arra valóságáért. Ez a szaval osság az 52 §. szerint súlyos következményekkel jár. A jelölés megnehezítése és az ajánlóknak megállapítani célozott felelőssége gátat vetni alkalmas azon számtalanszor tapasztalt szomorú jelenségnek, hogy jó szónoki tehetséggel ós az Ígérgetések határainak merész kiterjesztésével a kerületben teljesen ismeretlen, igen sokszor a mértéken alul álló személyek jutottak érdemetlenül mandátumhoz. Ez az intézkedés hihetőleg biztosítani fogja, hogy a jelöltek közé csak a kerületben közismeretig arravaló férfiak, vagy országosan elismert kiválóságok jussanak. A 26. §. a választási elnök jogát a jelölés el- vagy el nem fogadhatása tekintetében kibővíti. A választási elnököknek szánt azt a jogot, hogv közismeretű tiltó akadályoknak teiiforgása esetén az ajánlást visszautasíthassák, azzal indokolhatjuk meg, hogy mindaddig, míg előnyök nyújtása vagy kilátásba helyezése mel-. lett különösen bővített cselekvői választójog behozatala esetén mindig lehető lesz. 20 olyan választót találni, ki az ajánlandó személyével nem törődve, aláírja a megkövetelt ajánlást ós nyilatkozatot, mindaddig, míg épen a legveszedelmesebb nemzetiségi megelégedeti ének azok, kik mandátumra vadásznak és rendszerint ezek esnének leggyakrabban a szenvedő választói jog gyakorolhatását tiltó szabályok alá és mindaddig, míg néhány megtorló eset indokából a tervezetnek komolyra vett következményei a köztudatba átmenve, a képviselőajánlások fontosságát közismertűvé nem teszik, szükséges a választási elnök kontemplált felhatalmazása. Ezzel különben csak a választások gyakori megsemmisítésének lehetősége lesz elkerülve, mert egyébként a mandátumnak parlamenti igazolása alkalmával is ószlelletni fognak a hivatkozott tiltó akadályok. Az elnöki jognak kiterjesztése olyan egyén kezeibe ad nagyobb hatáskört, ki a jelenlegi törvény szerint is a választás tartamára messze kiterjedő diszkrecionális joggal rendelkezik.. De a tervezésnek azon célzata, hogy az ilyen elutasító határozatok az illetékes központi választmány által (27. §) azonnal és hivatalból vizsgáltassanak felül, magát az elnöki jogot is mérsékeli és nem terjeszkedik túl azon óvatossági szabályokon, melyek egy téves jelölés által a magyar parlamentet és a választóközönséget érhető kellemetlenségek ós bonyodalmak elkerülésére szükségesek. Különben pedig jogorvoslatnak is van a választás ellen beadandó kérvényben helye. A 28. §. intézkedik arról, hogy a jelöltek nevei 3 nappal a választás