Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1424. Törvényjavaslat a képviselőház alkotó elemeiről, a cselekvő és szenvedő választói jogról, a képviselőválasztások rendjéről,valamint kapcsolatos általános értékű megállapodásokról

1424 szám. 27 Ez okból leginkább a revíziónak azon módja favorizálta tik, me'y a jelenlegi rendszernél jobban megközelíti a népképviseletet, de kizárja azokat, kiktől statisztikai adatok alapján a parlament kívánatos nívóját féltik, és mely módja a revíziónak a választókerületek beosztá3ával, az ugyancsak statisztikai adatok alapján megbízhatóbbnak vélt elemeket a megbízhatatlanabbnak tartottak majorizálására csoportosítja. A választási rendszer revíziójának ez a módja pedig, a revíziót szükségessé tevő okok egyikét sem szolgálja, sem nem szerez garanciát a parlament színvonalának biztosítá ára, sem nem lépteti életbe a valóságos népképviseletet. Nem szerez garanciákat a parlamenti 4 irányú magas színvonal biztosítására, mert azt nem a választók, hanem a választottak egyéni tulajdonságai nyújthatják csak. A tapasztalat bizonyítja, hogy a mai felette szűk korlátok között mozgó választói jogrendszer mellett is, nem egyszer került hívatlan egyén a törvényhozók szentélyébe. A statisztikai adatok olyan változékonyak, olyan csak hozzávetőleges biztonsági értékkel bírók, hogy azokra az ország jövőjének alapzatát, a választói jog rendszerét építeni nem lehet és éppen így a kerületek beosztása is, míg egyrészt a törvényt hozó testületben való képviseltetósnek kiáltó eltéréseit idézi elő, addig másrészt a népesedési, vagyonossági értelmiségi arányokban is annyira változó, hogy mint futóhomok szilárd épület alapjául nem alkalmas. A választási rendszernek teljes biztonságot nyújtó és a népképviselet hamisítatlan eszméjének megfelelő módosítását elérni úgy lehet, ha a szükséges garanciákat nem a választók között, hanem azoknál keressük, kik a választások eredményeként, mint népképviselők az országház termeibe bevonulnak. És ha ilyen módon sikerül, aggályokat kizáró módon biztosítékokat találni arra nézve, hogy a magyar képviselőház hazafias, értelmisógbeli, erkölcsi tisztaságú és kötelességet ismerő magas szinvonala csorbát ne szenvedhessen, akkor egyidejűleg megoldást nyert a másik kérdésé is, akkof a hamisítatlan népképviseletet akadály nélkül lehet életbeléptetni. A törvényjavaslat ezen irányelv mellett készült; korlátokat állít íel a szenvedő választójog tekintetéből, kötelességének kifogástalan teljesítése tekintetében esküt követel a már megválasztott képviselőtől, a választási visszaélések és félre vezetéseknek útját állja ós szigorúan bünteti azokat, kik a tisztességes indulatú törvényes intézkedéseket kijátszani akarják. A törvényjavaslat nem keres közvetítő módokat arra nézve, hogy kormányok, vagy pártok támogattathassanak, sőt azon lehetőséget szolgálja, hogy a törvényszabta biztonság mellett megalakuló parlamentnek, minden esetre megbízhatóan hazafias többségéből alakuljon meg a vezető párt és szülessék meg a kormány. A javaslat az egyenlő, általános és községenkint titkosan eszközlendő cselekvő választói jog alapján áll (esetleg a nőknek is meg lehet adni, eleinte talán némi korlátozással, cselekvő választói jogot), ellenben a szenvedő választói, tehát választhatási jogot köti eléggé szabadelvű, de határozottan hazafias és kötelesség et ismerő, erkölcsileg tiszta egyéniséget kívánó korlátokhoz, míg a már megválasztott képviselőtől esküt kíván meg és szigorúan torolja meg azt, ha valaki képviselői esküjét megszegi, vagy a törvény tiszta intencióit kijátszani akarja. Az 1. szakasz nem tartalmaz új intézkedéseket. A 2. szakasz a hivatalos nyelvnek törvényes jogát biztosítja és pótolja 4*