Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.

Irományszámok - 1910-1436. A m. kir. ministerelnök nyolcadik jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1436. szám. 307 7. A m. kir. földmívelésügyi ministernek 67.700/1917. F.M. számú rendelete, az 1917. évi búza, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésböl gazdasági szükséglet címén feloldható, illetve vásárolható term ények mennyiségének meghatározásáról, a vásárlás mikénti eszközléséről és a termelőnek fizetendő őrzési és raktározási díj megállapításáról. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez.) Az 1917. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről szóló 2.192/1917. M E. rendelet 8. és 17. §-ában, valamint az ezt kiegészítő és módosító 2.< 39/1917. M. E. sz. rendelet 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a gazdasági szükséglet címén feloldható, illetve vásárolható terménymennyiséget, valamint a vásárlásnál követendő eljárást, végül a termelőnek fizetendő őrzési és raktározási díjat az Országos Közélelmezési Hivatal elnökével egyetértőleg az alábbiakban állapítom meg: I. Gazdasági szükséglet mérve. Gazdasági szükséglet címén csak akkora készlet feloldása igényelhető illetőleg ily címen csak akkora készlet vásárolható, amely: a) a gazdasági cselédek és alkalmazottak konvenciójára, b) lelkészeknek, tanítóknak s más egyházi személyeknek, továbbá a községi (közbirtokossági) alkalmazottaknak természetben kiszolgáltatandó járandóságra, c) az időszaki (vándor) munkások élelmezésére, d) arató-, cséplő-részre, e) vetőmagra, f) az állatállomány eltartására és hízlalására az alábbiak figyelembevétele mellett feltétlenül szükséges a) A gazdasági cselédek és alkalmazottak (ideértve a dohánykertészeket is) terménybeli járandósága címén csak annyi terményt szabad számításba venni, amennyi a termelő által a gazdasági cseléddel vagy alkalmazottal kötött szerződés értelmében a cselédnek vagy alkalmazottnak az 1917. évi augusztus hó 16-tól 1918. évi augusztus hó 15-ig tényleg jár. A konvenciószükséglet megállapításainál csak azoknak a cselédeknek járandósága vehető számításba, akik a megállapítás időpontjában tényleg a gazdaságban vannak, illetve a legközelebbi cselédfelfogadáskor valószínűleg felfogadhatók lesznek. Megjegyzem, hogyha a cselédfelfogadáskor a szegődtetés nem következnék be, a félfogadási idő után az így feleslegessé vált mennyiség negyedévenkint beszolgáltatandó. Az a teimónymennyiség, amelyet a termelő a hadba vonult cseléd családtagjának tényleg kiszolgáltat, a gazdasági szükségletbe beszámítandó. Vásárlás útján azonban csak azon cselédek részére biztosítható a konvenció, akik a vásárlás idején a gazdaságban tényleg szolgálatban vannak, a hadbavonult cselédek családtagjai részére pedig csak akkor, ha ezek a gazdaságban tényleg szolgálatot teljesítenek. b) A lelkészeknek, tanítóknak s más egyházi személyeknek, valamint a községi (közbirtokossági) alkalmazottaknak természetben kiszolgáltatandó járandóság a gazdasági szükségletbe beszámít és ezt a járandóságot a termelő az átvevő bizottság működésének megkezdéséig, legkésőbb azonban 1917. évi október hó 15-ig az igényjogosultnak kiszolgáltatni tartozik. 39*