Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1436. A m. kir. ministerelnök nyolcadik jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
308 1436 szám. c) Az időszaki munkások élelmezése címén csak ott lehet feloldásnak, illetőleg vásárlásnak helye, ahol a természetbeni ellátás eddig is szokásban volt. Azt, hogy 1917. évi augusztus hó 16-tól 1918. évi augusztus hó 15 ig terjedő idő alatt mely időszakra ós hány ilyen munkás, illetőleg hány hadifogoly vehető számításba, természetesen csak az illető gazdaság üzemének és viszonyainak, illetőleg az- ezekben esetleg beállott változásoknak megfelelő elbírálásával és az előző években tényleg alkalmazott időszaki munkások és hadifoglyok számával leendő egybevetés útján kell eldönteni. Az ily címen fejenkint és havonkint feloldható, illetőleg vásárolható készlet azonban 15 kg.-ot'meg nem haladhat. d) Aratórész, cséplörész címén csak annyi teroaényt lehet számításba venni, mint amennyit az 1917. évben végzett aratási ós csóplósi munkáért az idei termésből a gazdának még szerződés szerint ki kell szolgálnia, továbbá azt a mennyiséget, amelyet az 1918. évi augusztus hó 15-óig kell majd a termelőnek az 1918. évi aratásnál és cséplésnél alkalmazott részeseknek előlegképpen kiszolgáltatnia. e) Vetőmag címén a bevetendő területhez arányítva csak annyi termény feloldása igényelhető, illetőleg ily címen csak annyi termény vásárolható, mint amennyit az illető vidéken 1 kat. holdra rendszerint felhasználni szokás. Ez a mennyiség azonban búzánál 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90, zabosbükkönynél 90 (ebből árpa vagy zab, vagy a kettő együttvéve legfeljebb 65, bükköny legalább 25 kg.), kölesnél 20 kg.-ot meg nem haladhat. Azon a címen, hogy az őszi vetés fagy-, egér- stb. károk folytán esetleg tavasszal kipótlásra szorul, vetőmag a termelő által vissza nem tartható s nem is vásárolható. A vetőmag céljára feloldott, illetve vásárolt készletet a birtokos más gazdasági célra nem használhatja fel, hanem az esetleg fennmaradt készletet — a köles kivételével — a 2.192/1917. M. E sz. rendelet 7. §-a értelmében közszükségleti célokra átengedni köteles és pedig az őszi vetésből visszamaradt készletet 1918. évi január l-ig, a tavaszi vetésből visszamaradottat pedig 1918. május 15-ig. f) Az állatállomány szükségletének megállapításánál csak a gazda rendes állatlétszáma vehető számba, vagyis az, amely az illető gazdasági üzem méreteinek megfelel. Az a körülmény, hogy a gazda esetleg már a békeidőben is nagyobb számú állatot tartott, mint amennyi a gazdasági üzem méreteinek megfelel, nem jogosít|a fel őt arra, hogy a jelen viszonyok között is nagyobb mennyiségű állat takarmányozására tarthasson vissza, illetve vásárolhasson takarmányt; kivételt képez az oly tehenészet, amely termékeit az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által megszabott feltételek betartásának kötelezettsége mellett közfogyasztásra leköti. Az állatállomány szükségletére búzát, rozsot, kétszerest és kölest felhasználni egyáltalán tilos s így ily célra búza, rozs, kétszeres és köles sem fel nem oldható, sem nem vásárolható. 1. Olyan vidéken és olyan időszakban, ahol és amikor a lóállomány a bókében sem fogj^asztott abraktakarmányt, ilyet számításba venni nem szabad, ott pedig, ahol az abraktakarmány adagolása eddig is gyakorlatban volt és ahol az abraktakarmány nélkülözhetetlen (pl csikók, mének), a legszigorúbb takarékosság érvényesítésével kell a feloldható, illetve a vásárol/'
