Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 31 választást sokakra nézve megnehezíti, sőt majdnem lehetetlenné teszi s a vesztegetésekre bő alkalmat szolgáltat, határozottan parancsolja; harmadszor: a választókerületeket, mindamellett, hogy különösen Erdélyben már eredetileg igazságtalan alapon voltak beosztva és hogy a változott népességi viszonyok azok revizióját Magyarországon is követelik, úgyszólván, változatlanul föntartja; negyedszer: az inkompatibilitás iránt nem rendelkezik, vagyis a kormány szolgálatában álló vagy attól egyébként függő egyéneket a képviselői tiszttől el nem záija; végre ötödször : a vesztegetések ós a választásoknál előforduló egyéb visszaélések megbüntetéséről nem gondoskodik; mond|a ki a Ház, hogy a jelen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja és utasítsa a belügyminisztert, hogy más törvényjavaslatot készítsen haladéktalanul, úgy hogy még az a jelen ülésszak alatt tárgyaltathassék ós törvény erejére emeltethessék, a következő elvek alapján: a) általános választási jog; b) titkos szavazás; c) a választókerületeknek a népesség aránya szerinti igazságos felosztása; d) a kormány szolgálatában álló vagy attól egyébként függő egyéneknek a képviselői tisztből kizárása; végre e) a vesztegetések és a választásoknál egyéb előforduló visszaélések szigorú megbüntetése.« Beszédét a következő szavakkal fejezte be: »Bármi legyen is határozati,javaslatunk sorsa: meg vagyok győződve, hogy az általános szavazatjog a múlt napok alatt a magyar földbe beültettetett és azt ezentúl kiirtani a magyar talajról nem fog sikerülni. Ápolni fogjuk azt gondos kezekkel, míglen erős, terebélyes tölgy leszen belőle, melynek árnyékában a haza minden gyermeke, születés, birtok, vallás és nemzetiségi különbség nélkül oltalmat, enyhet ós boldogságot találjon.« A bálközép határozati javaslatát Tisza Kálmán terjesztette elő. A határozati javaslat a következő: »Indítvány. Miután a választási törvények módosításáról és pótlásáról szóló törvényjavaslat meghagyja eddigi választási törvényeink leglényegesebb hiányát, jelesen: a) meghagyja Erdélyben az igazságtalan, a Magyarország igen nagy részében meglévőnél magasabb cenzust; b) meghagyja ugyanott a képviselőknek kerületek helyett hatóságonkinti választását; v c) meghagyja azon indokolatlan anomáliát, amely Erdélyben a választási jogosultság felosztásában van : lévén 2.B00 lelket számító város, mely épen úgy két képviselőt választ, mint ínás 200.000-nél több lakossal bíró törvényhatóság ; d) meghagyja Magyarországon a kis- ós nagyközségeket, illetőleg a földbirtokhoz kötött cenzust, mély természeténél fogva igazságtalan, retrográd irányú s ma már az általános teherviselés mellett semmiképen nem igazolható; miután míg tisztábban kifejezni, megmagyarázni állítja a választói jogo* pulság föltóteleit, addig valóságban különösen a kisebb földbirtokosokat s a szegényebb iparosokat illetőleg a cenzust tetemesen felemeli s ezáltal igen sokakat mégfoszt a választói jogosultságtól^; miután ahelyett, hogy megszüntetné a félremagyarázásokat s az azokból eredő zavarokat: az elenyósjatetett félreértések helyett zavaros szerkezete folytán még nagyobbakat előidézni Ígérkezik; miután anélkül, hogy az adatok előterjesztetnének, kielégítő, állandóságra jogosult választási törvényt alkotni nem lehet, a választási törvénynek minduntalan változtatása pedig st leghelytelenebb eljárás : Képvh. iromány. 1910—1915." LVIII. kötet. 11