Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

282 1413. szám. vényes jogcíme alapján — elrendeli-e vagy sem. Nyilvánvaló, hogy e kérdésben ismét tág tér nyílik a hivatali felsőbbségnek pártszempontok jogosulatlan érvényesítésére. A 174. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezés, amely az országgyűlési képviselővé választott oly közhivatalnoknak, aki a képviselőséggel össze nem férő állást foglal el, feltétlen igényt biztosít a nyugalomba helyezésre vagy a végkielégítésre, alkalmas megoldásnak mutatkozik a, jelenlegi visszás helyzet megszüntetésére. A törvényjavaslat szóbanlevő rendelkezése végleges nyugalombalielyesésről szól, mivel az ideiglenes nyugalomba helyezett közhivatalnokot az 1912 : LXV. t.-c. 33. §'a értelmében hivatali felsőbbsége szolgálattételre rendelheti be, ami a képviselői állás függetlenségével nem volna összeegyeztethető. A nyugalombahelyezés, illetőleg a végkielégítés a törvényjavaslat szerint a képviselői megbízatás végleges igazolásától számított harminc nap múlva a törvény erejénél fogva — külön kérelem és a hivatali felsőbbség külön határozata nélkül — beáll. Ezen időpont egybeesik azzal az időponttal, ameddig a képviselővé választott az a közhivatalnok, aki a képviselői állással össze nem férő állást foglal el, az 1901 : XXIV. t.-c. 21. § a értelmében az ebből folyó összeférhetlenségi helyzetet megszüntetni' köteles. Midőn a törvényjavaslat ilykép a közhivatalnokok országgyűlési képviselővé választásának akadályait elhárítani kívánja, egyben gátat akar emelni annak, hogy a képviselővé megválasztott közhivatalnokok a képviselőséget közhivatali pályájukon való emelkedésük eszközéül használják fel. Fenforog ugyanis annak a veszélye, hogy a képviselővé megválasztott közhivatalnok a kormánnyal szemben képviselői minőségében elfoglalt helyzetét magasabb közhivatalnoki állás elnyerése érdekében érvényesíti, ami természetesen a képviselői függetlenség súlyos sérelmét jelentené A törvényjavaslat 174. §-ának utolsó bekezdése e veszélynek azon jogszabály kimondásával kívánja elejét venni, hogy az, aki a 174. § 2. bekezdése alapján végleges nyugalomba helyeztetett vagy végkielégítésben részesült, képviselői megbízatásának megszűntétől számított három évig nem nyerhet el magasabb javadalmazással járó oly hivatalt vagy állást, amely a király kijelölésétől vagy "a király, a kormány, a kormányközegek kinevezésétől függ. Nem esik tehát a törvényjavaslat szerint e korlátozás alá azoknak a hivataloknak és állásoknak elnyerése, amelyek a képviselőséggel összeférnek. Ilyenek a miniszterség, a politikai államtitkárság stb. (1901 : XXIV. t.-c. 1. §-a). A 175. §-hoz. Az összefórhetlenségről szóló 1901 : XXIV. t.-c. 12. §-a szerint képviselői megbízatása megszűnik annak a képviselőnek: 1. aki gyilkosság, rablás, gyújtogatás, lopás, orgazdaság, okirathamisítás, csalás, csalárd bukás, hamis tanúzás vagy hamis eskü miatt jogérvényesen elítéltetett; 2. aki politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére jogérvényesen elítéltetett és végre 3. aki ellen jogérvényesen csőd nyittatott, vagy aki gondnokság alá jutott. Az összeférhetlenségi törvény e §-a az úgynevezett büntetőjogi össieférhetlenséget szabályozza. Azoknak a bűncselekményeknek a felsorolása, amelyek miatt történt elítélés esetében az 1901 : XXIV. t.-cikk most idézett