Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 283 §-a értelmében a képviselői megbizatás megszűnik, megegyezik azzal a felsorolással, amelyet az 1874 ; XXXIIl. t.-c. 13. §-ának 2. bekezdése azon bűncselekményekre nézve tartalmazott, amelyek miatt történt elítélés a képviselővé választhatóságnak akadálya. Midőn törvényjavaslatunk 17. §-a a fennálló jogszabályoktól eltérőleg kívánja megállapítani, hogy mily bűncselekmények miatt és mily büntetésekre történt elítélés zár ki az országgyűlési képviselővé választhatóságból, ezzel kapcsolatban újabb szabályozást kíván a büntetőjogi összeférhetlenség is, mivel általában indokolt, hogy az oly elítélés, amely a képviselővé választhatóságnak akadálya, egyúttal a képviselői megbizatás megszűnését is eredményezze, ha a képviselőválasztás után következik be. A törvényjavaslat 175. §-a a büntetőjogi összeférhetienségnek az 1901. XXIV. t.-c. 12. § ában felsorolt eseteit azzal egészíti ki, hogy a képviselői megbizatás megszűnik arra a képviselőre nézve is, akit jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek az állam ellen irányuló bűntett vagy oly bűntett vagy vétség miatt, amelyre törvény a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését rendeli, valamint arra nézve is, akit a Btk. 173. §-a alapján lázítás vagy 172. §-a alapján nemzetiség ellen elkövetett izgatás miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, végül arra nézve, akik nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt három évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre vagy ennél súlyosabb büntetésre jogerősen elítéltek. Az elítélésnek a 175. §-ban említett ezen esetei kivétel nélkül olyanok, amelyek a törvényjavaslat 17. §-ának 3. és 4. pontja értelmében a választhatóságból kizáró okok. A 176. és a 177. §-hos. A 176. és a 177. §. a törvényjavaslat életbelépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A törvényjavaslat legnagyobb fontosságú újítása: a választójognak széleskörű kiterjesztése, gyakorlatilag — nevezetesen képviselőválasztásnál — csak akkor érvényesülhet, ha a választójog új szabályai alapján a választói névjegyzékek elkészültek. Minthogy pedig a választói névjegyzékek a törvényjavaslat szerint szavazókörök, illetőleg községek szerint készülnek, a választói névjegyzékeknek az új szabályok szerint való elkészítése nem veheti kezdetét addig, míg a választókerületeknek és székhelyüknek és ezek alapján a szavazóköröknek a tör vén}

7

] avaslat által tervbe vett újabb megállapítása meg nem történt. A helyzet tehát az, hogy a választójog tervezett kiterjesztésének a választásoknál való érvényesülése az új névjegyzékek elkészülését, ez pedig a választókerületek és székhelyük újabb megállapításáról szóló törvény megalkotását tételezi fel. Mindaddig, amíg ezek az előfeltételek be nem következnek, ha általános választásra kerülne a sor, az csupán az aktiv választójognak az 1913 : XIV. t.-cikkben foglalt szabályai szerint készült névjegyzékek alapján és az 1914 : XV. t -cikkben megállapított választókerületekben történhetnék. Ily választásnál az aktiv és passzív választójog szabályozása közt fennálló kapcsolat folytán a választhatóság kérdésében is az 1913 : XIV. t-cikk rendelkezéseinek kellene irányadóknak lenni. Máskép áll a helyzet a választási eljárás tekintetében. A választási eljárásnak a törvényjavaslatban foglalt szabályai a maguk teljességében változatlan alkalmazást nyerhetnek akkor is, ha a képviselőválasztás az 1913 : XIV. t.-cikk szerint készült névjegyzékek alapján és az 1914 : XV. t.-cikkben meghatározott választókerületekben történik. Kivétel ez alól csupán