Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

/ •.-•.... 1413. szám 281 A 173. §-hoz. A 173. §. szószerint megegyezik az 1913 : XIV. t.-c. 153. §-ával. 174. §-hoz. A közhivatalnoki kar tagjainak országgyűlési képviselővé választását, ha ez a képviselői függetlenségnek csorbítása nélkül lehetséges, a közügy szempontjából csak előnynek lehet tekinteni. Tekintettel erre, a törvényjavaslat 174. §-a azt a célt kívánja szolgálni, hogy megszűnjenek az okok, amelyek a közhivatalnokokra nézve a képviselőjelöltként való fellépést megnehezítik. A közhivatalnoknál az, hogy képviselőjelöltül félléphet-e, jelenleg rendszerint hivatali felsőbbségének tetszésétől függ. A képviselőjelölt ugyanis a legtöbb esetben csak akkor léphet fel a siker reményével, ha a választási küzdelmekben személyesen részt vesz. Ez azonban a közhivatalnoknak csak akkor áll módjában, ha a választási küzdelmek idejére hivatali felsőbbségétől szabadságidőt és szükség esetében hivatali székhelyéről való távozásra jogosító engedélyt nyer. Jelenleg nincs oly jogszabály, amely a képviselőjelöltként fellépő közhivatalnoknak jogot biztosítana arra a szabadságidőre és távozási engedélyre, amelyet a képviselőjelöltség szükségessé tesz; közelfekvő tehát annak a lehetősége, hogy a hivatali felsőbbség a szabadságidő és távozási engedély megtagadásával esetleg politikai okokból megakadályozhatja a közhivatalnoknak jelöltként való fellépését. A

0 törvényjavaslat 174. §-ának 1. pontja e lehetőséget azáltal kívánja megszüntetni, hogy a képviselőjelöltként fellépő állami, törvényhatósági és községi közhivatalnok részére a szükséges szabadságidő és távozási engedély tekintetében törvényes jogigényt állapít meg, amelynél fogva ily közhivatalnokot a jelölés megtörténtének napjától a választási eljárás befejezését követő második nap elteltóig szabadságidő illeti meg és ugyan-' ezen idő alatt a közhivatalnok fel van mentve a hivatali székhelyén lakás kötelezettsége alól is. A törvényes szabadságidő és távozási engedély kezdőnapjának megállapításánál az a szempont volt irányadó, hogy a képviselőjelöltség megtörténte előtt nincs tárgyilagos adat annak' megállapítására, hogy valaki képviselőjelöltként lép fel. A szabadságidő és távozási engedély a közhivatalnokot a törvény rendelkezésénél fogva illeti meg, annak a hivatali felsőbbség részéről való külön engedélyezésére tehát nem lesz szükség. A másik kedvezmény, amelyet a törvényjavaslat a közhivatalnokoknak országgyűlési képviselővé választásuk tekintetében biztosítani kíván, az, hogy a képviselővé választott oly közhivatalnokot, aki a képviselőséggel össze nem férő állást tölt be, beszámítható szolgálati idejének megfelelően nyugdíjban' vagy végkielégítésben kell részesíteni. Jelenlegi jogszabályaink szerint a képviselővé történt megválasztás nem alap a nyugalomba helyezésre vagy a végkielégítésre. Ehhez képest a törvényes helyzet az, hogy a képviselőséggel összeférhetetlen állást betöltő közhivatalnoknak, ha országgyűlési képviselővé történt megválasztását elfogadja, közhivatali állásáról le kell mondania, aminek következtében nyugdíjigényét egyszersmindenkorra elveszti. A gyakorlatban pedig a helyzet úgy alakult, hogy a nyugalombahelyezós kérdésében döntésre hivatott hivatali felsőbbség tetszésén múlik, hogy az országgyűlési képviselővé választott közhivatalnok nyugalomba helyezését vagy végkielégítését — a szolgálatképtelenség törKépvh. iromány. 1910—1915. LVIII. kötet. 36