Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

278 1413. szám. a választással kapcsolatos ves/.tegetési esetekre nézve a tapasztalás szerint egész kétségtelen, hogy a törvényben adott elősorolás nem fedi az élet követelményeit. Annak folytán, hogy az 1913 : XXIII. t.-c. 9. §-a a Btk. 78. §ában foglalt elősorolást inkorporálta, a törvényhozás maga mutat reá résekre és hiányokra, amelyeken át e büntető novella életbelépése után is akadálytalanul nyomulhat be közéletünkbe a lélekvásárlás mételye, aminek folytán továbbra is sérelmet szenved a választások hitelessége és erkölcsi tisztasága. Láttuk törvényjavaslatunk indokolásának történeti részében, hogy azok, akik hazánkban a parlamenti reform előharcosai voltak, következetesen, öntudatosan küzdöttek a választási vesztegetések ellen is. E küzdelem eredmónyekép törvényjavaslatunk a választási vesztegetések kiirtására oly rendelkezést kíván felvenni, amelynek hatályossága nem vész el a részletező kazuisztikában, de alkalmas arra, hogy mélyen meggyökeresedett romboló szokásnak véget vessen. Törvényjavaslatunk 168. §-a az 1913 : XXIII. t.-c. 9. §-ához képest nem csak abban az irányban terjeszti ki a büntetendőség körét, hogy a »hozzátartozók« helyébe a » harmadik személy«-t iktatja be, de szaporítja a cselekmény tevékenységi tárgyait, amelyekre az adás, juttatás, Ígéret stb. vonatkozhatik, ezenfelül pedig az elkövetési cselekvések sorába felvenni kívánja a vesztegetési ajánlat visszautasításának elmulasztását is. Ezek a rendelkezések, amelyek közül az utóbbi különben a Btk.-nek a vesz-, tegetésrol rendelkező 465. §-ával áll összhangban, abszolút és félre nem érthetőtilalmak felállításával kívánnak gátat emelni a korrupció belopódzásának. A 169. §-hos. A 169. §. 1. bekezdése két bűncselekmény tényálladékát határozza, meg. A rendelkezések érdemben az 1913 : XXIII t.-c. 11. §-a szövegének felelnek meg. Eltérés a következő: Az 1913 : XXIII. t.-c. 11. §-ának 2. tétele büntetni rendeli azt a közhivatalnokot, aki hivatali hatáskörébe eső cselekményével vagy erre vonatkozó ígéretével törekszik valamely választót választójogának szabad gyakorlásában befolyásolni. Ezt a rendelkezést annyiban kívánja törvényjavaslatunk 169. §-ának 1. bekezdés 1. tótele módosítani, illetőleg kiegészíteni, hogy — összhangban az 1913 : XXIII. t.-c. 11. §-ának 1. tételében foglalt rendelkezéssel — a bűncselekmény tényálladéki elemei közé felveszi a hivatali hatalommal való visszaélés kellókét és a cselekmény mellett kiemeli a cselekménynek elmulasztását is, mint a bűncselekmény elkövetésének egyik eszközét. Törvényjavaslatunk szerint ilykép az a közhivatalnok válik bűnössé a szóbanlevő vétségben, aki hivatali tennivalójának teljesítését vagy nem teljesítését attól teszi függővé, hogy a választó mikóp él választójogával és ezen magatartásával — nevezetesen a közhatalomnak kötelességellenes gyakorlásával — a választót illetéktelenül befolyásolja. A törvényjavaslat 169. §-ának 1. bekezdés 2. tétele az 1913 : XXIII. t.-c. 11. §-ának 1. tételével egyezik meg. A szövegben hivatkozott 6. és 7. §. a választójog szabad gyakorlásának erőszakos és fenyegetéssel való akadályozását, illetőleg befolyásolását nyilvánítja bűncselekménynek. Közhivatalnoknak azt a cselekményét, hogy a neki alárendelt alkalmazottat választójogának mikép való gyakorlására nézve utasítja, az 1913 : XXIII. t.-cikk nem nyilvánította bűncselekménynek, az 1913 : XIV. t.-c. 146. §-a pedig fegyelmi úton torolta meg. A törvényjavaslat 169. §-ának 2. bekezdése ezt a. cselekményt bűncselekménynek nyilvánítja, tekintettel a visszaélés súlyosságára és arra a fontos érdekre, amely ahhoz fűződik, hogy