Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 279 a közhivatalnokok politikai véleményszabadsága fellebbvalóikkal szemben is hatályos védelem alá helyeztessék. Itt a büntető rendelkezés annál indokoltabb, mert a fegyelmi megtorlás épen azokban a leggyakoribb esetekben nem volna biztosítva, amikor a befolyásolás a kormányt támogató valamely párt érdekében történt. A 170. §-hos. Az 1913 : XXIII. t.-c.-ben megállapított választási bűncselekmények hivatalból üldözendők. Ha a kir. ügyészség a vád képviseletét nem vállalja el vagy a vádat elejti, meg kell szüntetni a bűnvádi eljárást azokban az esetekben, amelyekhez nem jelentkezik sértett, vagyis oly személy (Bp. 13. §), akinek valamely jogát az elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Az 1913: XXIII. t.-cikkben meghatározott választási bűncselekmények közül a 10., a 15. és a 16. §-ban meghatározott bűntettek és vétségek, továbbá a törvényjavaslatnak 168. §-ában meghatározott vétségek nem mindig érintik oly közvetlenül egyes személyek jogát, hogy ez alapon sértettkép felléphetnének. így — miután a kir. ügyészség a pártoktól függő kormány rendelkezése alatt áll — megtörténhetik, hogy a felsorolt §-okban meghatározott vesztegetési visszaélések, etetés-itatás, többszörös szavazás vagy a választásnak egyéb módon való meghamisítása, illetőleg a választásnak meghiúsítása megtorlás nélkül maradnak. A törvényjavaslat 170. §-a a jelenlegi szabályozásnak hézagát azzal akarja orvosolni, hogy a népvádnak nyit teret abban a keretben, hogy amenynyiben a cselekményt az illető választókerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg. A 171. §-hoz. . Az 1913: XXl'II. t.-c. 19., 20. és 21. i^-ában meghatározott kihágások e törvénycikk 24. §-a értelmében a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri bíróságnak hatáskörébe tartoznak. Az 1913: XXIII. t.-c. 19. §-a kihágásnak nyilvánítja annak.a cselekményét, aki a választás előkészítésében eljáró jelöltet vagy kíséretének tagját vagy a választás előkészítése vagy megtartása érdekében eljáró személyt vagy végül a választási előkészületekben vagy a választásban résztvevő választót megdobálja, vagy ellenük más erőszakos, megfélemlítő vagy megszégyenítő cselekményt követ el; az 1913: XXIII. t.-c. 20. §-a annak a cselekményét nyilvánítja kihágásnak, aki a most idézett 19. §-ban említett cselekményt a választás után követi el valamely országgyűlési képviselő vagy kíséretének tagja ellen a választókkal való közérdekű érintkezésük alkalmával; végül az 1913: XXIII. t.-c 21. §-a szerint kihágás annak a cselekménye, aki a választás tartama alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben vagy az épületnek a szavazatszedő küldöttsógi elnök részéről területileg meghatározott környékén a választás ei-edményének befolyásolása végett beszédet tart, vagy a választókat szavazati joguk gyakorlásában rábeszéléssel befolyásolni törekszik. Azt a jogállapotot, hogy e kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, nem lehet kielégítőnek tekinteni, mert egyrészt a közigazgatási hatóságok általában nem állanak olyan távol a pártküzdelmektől, hogy a pártküzdelmekkel szorosan összefüggő ezen különleges választási kihágási ügyek elintézését megnyugvással lehetne reájuk bízni; másrészt, .ha e kihágási ügyek a rendőri büntető bíráskodás alá tartoznak, végső fokon