Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 277 büntetését az 1913: XXIII. t.-c. 4. §-a állapítja meg: a törvényjavaslat 167. §-ában a büntetési tételek szempontjából elég volt egyszerűen utalni az 1913: XXIII. t.-c. 4. §-ában foglalt rendelkezésekre. E rendelkezések szerint a törvényjavaslat 167. §-ának ív, 2. és 4. pontja esetében a, büntetés két évig terjedhető fogház és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, 3. és 5. pontja esetében a büntetés egy évig terjedhető fogház és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, mig a 167. §. utolsó bekezdésében meghatározott bűntett két évig terjedhető börtönnel és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A 168. §-hoz. A 168. §. a választással kapcsolatos vesztegetés fogalmát ós körülírását lényegben az 1913: XXIII. t.-c. 9. §-ából vette át; különösen odnan ered a bűncselekmény tényálladékának oly meghatározása, hogy az előny juttatása, felajánlása vagy igérése, illetőleg az előny elfogadása csak akkor esik büntetés alá, ha az az 1913: XXIII t.-c. 7. §-ában említett célból történt. Ez a 7. §. a célzatot a következő körülírásokkal állapítja meg; ».... abból a célból, hogy a választó bizonyos jelöltre szazazzon vagy ne szavazzon vagy a szavazástól tartózkodjék.* és » ... abból a célból, hogy a választó bizonyos jelöltre vonatkozó ajánlatot aláírjon vagy aláírásától tartózkodjék, vagy hogy a választót a jelöltség el nem fogadására vagy a jelöltségtől való visszalépésre bírja...» Ezek a körülírások a törvényjavaslat 168. £-ának szövegében előforduló utalás alapján javaslatunk törvényerőre emelkedése esetében is irányadók maradnak. Az 1913 : XXIII. t.-c. 9. §-a — megegyezően a Btk.-nek e törvény által hatályon kívül helyezett 185. §-ával — a választással kapcsolatos vesztegetést abban az esetben bünteti, ha az ott említett célból a választónak vagy a választó beleegyezésével hozzátartozójának (Btk. 78. §.) juttatták, ajánlották fel vagy ígérték az ajándékot vagy illetéktelen más előnyt; és csak azt a választót éri büntetés, aki oly ajándékot vagy más illetéktelen előnyt fogad eh amelyet neki vagy beleegyezésével hozzátartozójának (Btk. 78. §..) ajánlottak fel. A büntetendőség kérdésében a hozzátartozók személyére vonatkozólag megállapított ez a korlátozás — aminőhöz hasonlók más törvényhozásokban ismeretlenek — nem látszik megokoltnak. Az itt szóba jövő erkölcsi •és jogi érdekeket nem kevésbbé sérti az, ha a juttatás a hozzátartozóknak a Btk. 78. §-ában meghatározott köréhez nem tartozó más harmadik szeméfy részére történik, feltéve, hogy ebbe a választó beleegyezett, és hasonlóképen a választások politikai értókét aláásó korrupció nyilvánul meg abban is, ha a választó nem a Btk. 78. §-ában felsorolt személy, hanem más valaki részére követel vagy fogad el ajándékot vagy más előn}^t abból a célból, hogy ennek •ellenében ő bizonyos jelöltre szavaz vagy nem szavaz, vagy a szavazástól tartózkodik. A Btk. 78. §-ában a törvényhozás más célokra állapította meg •elősorolással a »hozzátartozók« körét olykép, hogy hozzátartozóknak tekintetnek a fel- és lemenő ágbeli rokonok és sógorok, a testvérek, unokatestvérek és ezeknél még közelebbi rokonok, az örökbefogadó- és tápszülők, az örökbefogadott ós tápgyermekek, & házastársak és jegyesek, testvérek házastársai ós házastársak testvérei. És ha a szakkritika általában kétségbe vonja a bírói mérlegelés szabadságához fűződő érdek szempontjából annak a benső megokoltságát, hogy a Btk. magának -tartja fenn ós nem bízza a bíróra annak megállapítását, kit kell a felmerült konkrét esetben a büntetőtörvény alkalmazása szempontjából a vádlott hozzátartozójának tekinteni,