Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

\ 1413. szám. 269 5. A szavasás általános szabályai. A 116—131. §-okhoz. A törvényjavaslatnak a szavazásra vonatkozó általános szabályai, kivéve a 131. §. rendelkezését, egészben véve megegyeznek az 1913 : XIV. t.-cikknek 96—111. §-aiban foglalt hasonló tárgyú rendelkezéseivel. Az eltérések a következők. Miként a 96. §-hoz fűzött indokolás során kifejtettük, a törvényjavaslat az 1913 : XIV. t.-cikkel szemben mellőzi a több községből nem álló szavazókörökben a választóknak városrészek, illetőleg utcák és terek szerint való szavazásra bocsátását. Ebből következik a törvényjavaslat 122. és az 1913 : XIV. t.-c. 102. §-a között való az az eltérés, hogy a törvényjavaslat szerint a bizalmi fér fiak csupán az egyes községekre vagy a város összes választóira jelölhetnek ki azonossági tanúkat, míg az 1913 : XIV. t.-cikk szerint minden városrészre, illetőleg a szavazás sorrendjében szavazásra kerülő utcára vagy térre lehet a városrész, utca vagy tér lakói közül egy-egy választót, mint azonossági tanút kijelölni. A törvényjavaslat 123. §-ában újítás az 1913 : XIV. t.-cikk rendelkezórsével szemben, hogy a szavazás megkezdésének elhalasztása esetében a szavazás megkezdését óránkint meg kell kísérelni. Az elnöknek biztosított az a jog, liogy a szavazás megkezdését — ha oly akadály támad, amely miatt a szavazást a megállapított órában nem lehet megkezdeni — az akadály elhárításáig belátása szerint elhalaszthatja, oly visszaélésre nyújthat alkalmat, hogy az elnök a szavazás megkezdését — akár * a választók kifárasztása, akár a szavazás meghiúsítása céljából — nem rendeli el, jóllehet az elhalasztás indoka már megszűnt vagy fenn sem állott. Ezzel szemben a szavazás megkezdésének óránkint való megkísérlése szükségessé teszi, hogy az akadály fennállása a bizalmiférfiak és esetleg a küldöttség bírói tagjának jelenléte mellett óránkint megállapíttassék, ami által a fennebb említett visszaélés veszélye csökken. Az 1913: XIV. t.-c. 110. §-a szerint a szavazásra jelentkezőknek szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadhatósága ellen csak a küldöttségi tagok, a személyazonosság tekintetében pedig ezeken felül a hatósági kiküldöttek ós az azonossági tanuk is tehetnek kifogást. Megfelelően annak a jogkörnek, amelyet a törvényjavaslat rendszerében a küldöttség bírói tagja ós a bizalmiférfiak a választási eljárásnál betöltenek, a törvényjavaslat 129. §-a szerint a jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadhatósága ellen a küldöttség bírói tagja és a bizalmiférfiak is, a személyazonosság tekintetében pedig a bizalmifér fiak is tehetnek kifogást. Újítás végül az 1913 : XIV.t.-c. 111. §-ában foglalt rendelkezéssel szemben az hogy nemcsak azokról kell külön jegyzéket vezetni, akiket szavazásra nem bocsátottak, vagy akiknek szavazatát el nem fogadták (visszautasítottak jegyzéke), hanem azokról a választókról is, akiknek szavazásra bocsátása vagy szavazatuknak elfogadhatósága ellen kifogás emeltetett, de akiknek a szavazatát az elnök a kifogás ellenére elfogadta (kifogásoltak jegyzéke) (130. §). Ez a második jegyzék azért szükséges, hogy a választás érvényességének esetleges megtámadása, illetőleg felelősségrevonás esetében ily okirati bizonyítók is álljon rendelkezésre. Arról, hogy a törvényjavaslat 131. i;-a az 1913: XIV. t.-c. 112. §-ához képest milyen mórtékben bővíti azoknak a választókerületeknek a sorát,