Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

270 1143. szám amelyekben a szavazás titkos, valamint ezen rendelkezés indokairól az Általános indokolásban (1. 103. lap) szólottunk. ,.',-•' 6. A nyilvános szavazás módja különösen. A 132—135. §-okhoz. A törvényjavaslat 132—135. §-ainak rendelkezései érdemileg megegyeznek az 1913: XIV. t.-c. 113—116. §-aiban foglalt rendelkezésekkel. 7. A titkos szavazás módja különösen. A 136—141. §-okhoz. A törvényjavaslat 136—141. §-aiban foglalt rendelkezések lényegben az 1913: XIV. t.-c. 117—122. §-aiban foglalt rendelkezéseknek felelnek meg. Az eltérések a következőkben foglalhatók össze. Az 1913 : XIV. t.-cikk szerint csupán hivatalos szavazólapot lehet a szavazásra használni. Ezzel szemben törvényjavaslatunk szerint a szavazásra akár hivatalos szavazólap, akár a választó által magával hozott más szavazólap használható. A törvényjavaslat szerint tehát attól a korlátozástól eltekintve, hogy a nem hivatalos szavazólapnak sem szabad ismertető jellel ellátottnak lennie és hogy a nem hivatalos szavazólap csak fehér lehet, bármily nagyságú, alakú és minőségű papiros'használható a szavazásra. Az 1913 : XIV. t.-cikk szerint kizárólag a központi választmány gondoskodik a hivatalos szavazólapok előállításáról és mindegyik jelölt szavazólapjából annyi példányt küld minden szavazatszedő-küldöttségnek, ahány választó van a szavazókörben. Ezzel szemben a törvényjavaslat 138. §-a szerint a központi választmány a szükséghez képest a választási elnökre bízhatja a hivatalos szavazólapok előállítását, mindegyik jelölt hivatalos szavazólapjából pedig minden esetben legalább kétannyit kell előállítani, ahány választó van a választókerületben. Újítás a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, hogy a választási elnök gondoskodik a hivatalos szavazólapok előállításáról akkor is, ha ennek szüksége utóbb merült fel. Mind e felsorolt eltéréseknek jelentőségéről, mind pedig e rendelkezések szükségességéről tüzetesen szólottunk az Altalános indokolásban (1. 107. lap). Abból a célból, hogy a szavazás titkossága megóvassék és a szavazásra használt urnák tartalma biztosíttassák, törvényjavaslatunk l40.§-aaz 1913: XIV. t.-c. 121. $-ában foglalt rendelkezéstől eltérőleg előírja, hogy az urnákat a belügyminiszter egységesen állíttatja elő és hogy az urnának kulccsal oly módon lezárhatónak kell lennie, hogy a zár félnyitása nélkül az urnából szavazólapot eltávolítani ne lehessen; miután a szavazatszedőküldöttség — a szavazás megkezdése előtt — meggyőződött arról, hogy az urna üres és az urna kulccsal lezáratott, a kulcsot a küldöttség bírói tagjának kell őrisetébe venni. Abból a célból, hogy a szavazó észrevétlenül helyezhesse szavazólapját a borítékba, a szavazóhelyiségnek közvetlenül belőle nyíló melléksaobával kell bírnia, vagy magában a szavazóhelyiségben kell erre a célra elrekesztett fülkét berendezni. Ehhez az 1913 : XIV. t.-cikkből átvett rendelkezéshez a szavazási eljárás gyorsítása érdekében a törvényjavaslat azt az új rendelkezést fűzi, hogy a szavazóhelyiséget olykép kell kiválasztani, illetőleg béren-