Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

264 , 1413. szám. . '•..... járműveket nem szerezheti meg kizárólagosan saját használatára ós ezzel nem teheti lehetetlenné a másik jelölt választóinak a szavazás helyére való bejutását. Az igénybevett járművekért azok birtokosainak természetesen térítés jár, amelyet mint választássál járó költséget az államnak kell viselnie. Az igénybevételnek és a térítés kiutalásának részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az igénybevett járművek felett, nevezetesen azoknak mikénti felhasználása tekintetében a törvényjavaslat 104. §-a értelmében a szavazatszedő küldöttség elnöke rendelkezik. A térítés mórtékét a központi választmány előterjesztése alapján a közigazgatási bizottság állapítja meg. A térítés mértékének kérdésében tehát a polgári per útja ki lesz zárva, de a közigazgatási bizottság határozata ellen a közigazgatási eljárás általa os szabályai szerint fellebbvitelnek lesz helye. A 101. §-hoz. A törvényjavaslat 101. §-ában a gyülekezési jogra vonatkozó rendelkezések lényegben megegyeznek az Í913 : XIV. t.-c. 84. és 148. §-ában foglalt rendelkezésekkel és ezekkel szemben csupán a következő kisebb jelentőségű érdemi eltéréseket tartalmazzák. Nyilvános választási pártgyülést, pártünnepélyt vagy körmenetet a törvényjavaslat szerint az illetékes rendőrhatóságnál legalább huszonnégy órával előbb kell bejelenteni, eltórőleg az 1913 : XIV. t.-cikk id. 84. §-ától, amely szerint a bejelentésnek negyvennyolc órával előbb kell megtörténnie. Az 1913 : XIV. t.-cikk idézett §"-a szerint, ha a rendőrhatóság a bejelentéstől számított huszonnégy óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyülést, pártünnepélyt vagy körmenetet meg lehet tartani;" a törvényjavaslat — kapcsolatban az előbb említett módosítással — tizenkét órában állapítja meg azt az időtartamot, amelyaek eltelte után, ha a rendőrhatóság nem nyilatkozott, a pártgyülés, pártünnepély vagy körmenet megtartható. A gyülekezési jog védelmére a törvényjavaslat azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy a rendőrhatóságnak azon tagja ellen, aki nyilvános választási pártgyülés tartását nyilvánvalóan nem komoly okból gátolja, vagy pártünnepély vagy körmenet tartását nyilvánvalóan nem komoly okból eltiltja, a törvényjavaslat 163. §-ában szabályozott fegyelmi eljárásnak van helye, amely eljárás során végső fokon a közigazgatási bíróság határoz. Az 1913 : XIV. t.-c. 148. §-a szerint kihágás tényálladékát állapítja meg egyebek közt annak a cselekménye is, aki pártgyülésen, pártünnepélyen vagy körmeneten a rendet zavarja. Annak elkerülése végett, hogy csekély jelentőségű rendetlenkedések büntető megtorlás tárgyává legyenek tehetők, a törvényjavaslat a szóban lévő kihágás tónyálladókának azt a tüzetesebb körülírását adja, hogy kihágás miatt ily címen az büntetendő, aki pártgyülésen, pártünnepélyen vagy körmeneten a rendzavarást figyelmeztetés ellenére folytatja. A törvényjavaslat 101. §-ában meghatározott kihágások miatt az eljárás a 106. §. szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A 102. fhoz. Az 1913 : XIV. t.-c. 146. §-a fegyelmi büntetés terhe mellett tilalmazta, hogy állami, törvényhatósági vagy rendezett tanácsú városi közhivatalban alkalmazott tisztviselő és községi (kör-)jegyző a képviselőválasztással kapcsolatos politikai pártgyülés összehívásában vagy rendezésében részt vegyen.