Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
1413. szám. 265 annak elnöke vagy jegyzője legyen és attól megbízást fogadjon el, továbbá, hogy a képviselőjelölt körutazásában részt vegj^en vagy a választókat összegyűjtse és a szavazás helyére vezesse. Ez a rendelkezés, amelyet az 1913: XIV. t.-cikk most id. 146. §-a az 1899 : XV. t -c. 167. §-ából vett át, a tapasztalás szerint nem volt alkalmas arra, hogy a tisztviselőknek a választási küzdelmekben a most említett módon való részvételét megszüntesse. Miután e tekintetben kétséget nem tűrők ós félreérthetetlenek a fennálló tilalmak és ennek folytán a választási küzdelmekbe e tilalmak ellenére történő beavatkozás a tisztviselő részéről minden esetben csak tudatos törvényszegés lehet, a közhatalom kezelőinek a pártküzdelmekben való ily részvételéből kizárása súlyosabb megtorló eszköz alkalmazásba vételét igényli. Ezért a törvényjavaslat — némi kiegészítésekkel és az eddiginél szabatosabb szövegezéssel — annak az állami, törvényhatósági és rendezett tanácsú városi közhivatalban alkalmazott tisztviselőnek, községi (kör-) jegyzőnek (segédjegyző) cselekményét, aki a választással kapcsolatos politikai pártgyülés, pártünnepély vagy körmenet összehívásában vagy rendezésében részt vesz, vétséggé nyilvánítja és ugyancsak vétség büntetésének terhe alatt tiltja el az ily tisztviselőt attól is, hogy választási pártgyülésnek elnöke vagy jegyzője legyen, ily pártgyüléstől megbízást fogadjon el, továbbá, hogy a képviselőjelölt körutazásában részt vegyen vagy a választókat összegyűjtse és a- szavazás helyére vezesse. Ily vétség egy évig terjedhető fogházbüntetéssel büntetendő ós ezen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése ós a viselt hivatal elvesztése is megállapítandó. A szóban levő vétség miatt az eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki e cselekményt elkövetésétől számított harminc nap alatt feljelentette. Ha e vétséget az illető választókerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg. Ezen utóbbi rendelkezés jelentőségéről és indokairól a 170. §-hoz tűzött indokolás során szólunk. A szóban levő vétség elbírálása a Bp. életbeléptetéséről szóló 1897 : XXXIV. t.-c. 17. §-ának 4. pontja értelmében a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. A 103. §-hoz. A 103. §. tartalmazza a tilalmat arra nézve, hogy a választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a választókerületben szeszes italt árusítsanak, kiosszanak vagy a* közvetlen fogyasztás céljára egyéb módon forgalomba hozzanak. Közismert, hogy az alkohol forgalombahozatala a választások alkalmával gyakran mily súlyos rendzavarásokra vezetett, amelyek mellett, hogy a választás sima lefolyását akadályozták, nem is voltak méltók a közjogi aktus komolyságához. A választás ideje alatt az alkohol forgalombahozatalának eltiltása míg egyrészt elejét fogja venni ily rendzavarásoknak, addig másrészt a választási akarat szabad kialakulásának is egyik megelőző biztosítéka lesz. Az alkohol forgalombahozatalának eltiltásával ugyanis a választók etetés-itatása is meg lesz nehezítve. Ezen eredményeket azonban csak akkor lehet biztosítani, ha a törvény az alkoholtilalomnak mind időbeli, mind területi hatályát lehetőleg szigorúan szabja meg, mivel csupán így lesz a kijátszás lehetősége kizárva. Ezért állapítja meg a törvényjavaslat a tilalom kezdőpontjául már a választást megelőző nap délutánjának hat óráját és terjeszti ki a tilalmat az egész Képvh. iromány. 1910—1915. LVIII. kötet. 34
