Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

Í413. szám. 26? tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat 107. §-a a képviselőjelölésre az 1913 : XIV. t.-c. 85. §-ával szemben nem a választást megelőző harmadik, hanem á választást megelőző ötödik napot tűzi ki és így a választások előkészületei hosszabb időt vesznek igénybe. Igaz ugyan, hogy a törvényjavaslat az általános választások előkészületeire megszabott legrövidebb időt az 1913 : XIV. t.-cikk rendelkezésével szemben nem emeli fel, hanem az idézett t.-cikk 76. §-ával megegyezőleg az általános választások kitűzését olykép szabályozza, hogy az általános választások előkészítésére legalább húsz napi időnek kell maradnia; az általános választások előkészítésére szolgáló időköz meghosszabbításának azonban — bár a jelölés napjának előbbretótelével ez is kivánatos volna — ellene szól az a megfontolás, hogy az újabb országgyűlés, mielőbbi összeülóséhez fontos érdek fűződik, miért is módot kell adni arra, hogy az általános képviselőválasztásokat lehetőleg rövid időn belül meg lehessen tartani. Ezenfelül az általános választás rendszerint nem is következik be olyan meglepetésszerűen, mint némelyik időközi választás (lemondás, halál esetén), tehát az általános választáskor az előkészületekre mégis rendszerint több idő van. A 91. és a 92. §-hoz. A 91. ós a 92. §. rendelkezései megegyeznek az 1913 : XIV. t.-c. 78. és 79. §-ában foglalt rendelkezésekkel. A 93. §-hoz. A választási és a szavazatszedő küldöttség szervezetére vonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat — a 95. §. rendelkezéséből folyó azon eltérés mellett; hogy a választási küldöttségnek ós ha a szavazás titkos, a szavazatszedő küldöttségnek is egy bírói tagja van — változatlanul átvette az 1913. XIV. t.-c. 80. §-ából. Az 1913 : XIV. t.-cikk most idézett §-ával szemben a törvényjavaslat 93. §-a csupán azt az érdemi eltérést tartalmazza, hogy a választási vagy a szavazatszedo küldöttségbe történt megválasztás elfogadása a megválasztottra nézve kötelező, míg az 1913: XIV. t.-c. 80. §-a csupán a községi és körjegyzőkre nézve tette kötelezővé, hogy a választási vagy a szavazatszedő küldöttségbe történt megválasztásukat elfogadják. Az 1913: XIV. t.-cikk e, rendelkezésének a törvényjavaslatban tervezett' általánosítására azért van szükség, mert — tekintettel arra, hogy a szavazókörök száma a választók számának nagyarányú emelkedésével kapcsolatban előreláthatólag emelkedni fog annak ellenére, hogy a törvényjavaslat 35. §-a az egy szavazókörre eső választók átlagos számát ezerről ezerötszázra emelte fel •— á választási ós a szavazatszedő küldöttségeknek arra hivatott elemekből való megalakítását csak úgy lehet biztosítottnak tekinteni, ha a választás elfogadása kötelező. Az elfogadási kötelezettség szankciójául a törvényjavaslat ötven koronától ötezer koronáig terjedhető pénzbírságot állapít meg, amelyet a központi választmány szab ki s amelynek kiszabása ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A törvényjavaslatnak erre vonatkozó rendelkezései, valamint a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a községi (kör-) jegyző, segédjegyzö, továbbá nyilvános, úgyszintén nyilvánossági joggal felruházott elemi népiskoláknál alkalmazott férjitanítók pénzbírság helyett fegyelmi felelősség terhe mellett tartoznak a választást elfogadni és a választásból folyó kötelességeket teljesíteni, megegyeznek a törvényjavaslatnak azokkal a renKépvh. iromány. 1910—1915. LVIII. kötet. 33