Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

268 1413. szám. delkezéseivel, amelyeket a 49. §-ban az összeíró küldöttség tagjává történt megválasztás elfogadásának kötelezővé tételével kapcsolatban tartalmaz. A 94. §-hoz. A 94. §. rendelkezései lényegben megegyeznek az 1913 : XIV. t.-c 81. §-ában foglalt rendelkezésekkel. A 95. §-hoz. Arról, hogy a törvényjavaslat a legtöbb külföldi törvényhozás példáját követve, a választási eljárás törvényszerűségének érdekében az eljárásnál bírói személy közreműködését rendszeresíti, már áz Általános indokolásban (1. 109. lap) szólottunk. Ugyanott fejtettük ki azt, hogy mily szempontok szolgáltak irányadóul a választási eljárásnál közreműködő bíró hatáskörének megállapításánál, nevezetesen miért nem kivánja a törvényjavaslat a bírót a választási eljárás vezetőjévé tenni, hanem beéri azzal, hogy a választási ós a szavazatszedő küldöttség bírói tagja az eljárás törvényszerűségének ellenőrzője legyen. A bírói tagot és helyettesét a kir. ítélőtábla elnöki tanácsa jelöli ki és pedig meghatározva azt, hogy a kijelölt bírák mindegyike mely választási, illetőleg szavazatszedő küldöttségnek lesz tagja, illetve a kijelölt tag helyettese. A kijelölést a törvényjavaslat épúgy, mint a központi választmány bírói tagjának kijelölését (38. §.), azért bízza a kir. ítélőtábla elnöki tanácsára, hogy ezzel is megerősítse bírósági szervezetünkben az önkormányzat eszméjének megvalósulását. A bírói tag ellenőrző irányú működésétől mindenekelőtt azt az előnyt lehet várni, hogy mint jogban jártas egyén útmutatással és irányítással fog szolgálni a választási, illetőleg a szavazási eljárás kapcsán felmerülő jogi természetű kérdésekben, amire annyival, is inkább szükség lehet, mivel a választási, illetőleg a szavazatszedő küldöttségi elnök igen sokszor jogászilag nem képzett. De feltehető, hogy az igazságszolgáltatás e közegének a törvényszerűség ellenőrző szerepében való puszta jelenléte törvényszegésektől és általában visszaélésektől visszatartó hatást fog gyakorolni már csak annálfogva is, mert a küldöttség bírói tagjának hivatali kötelessége a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményeket a bizonyító adatok közlése mellett a kir. ügyészségnél feljelenteni (Bp. 89. §.). Ha a bírói tag közreműködéséhez fűzött e feltevések beválnak, egyúttal bizonyára lényegesen csökkeni fog azoknak a választásoknak a száma, amelyek az eljárás törvénybe ütköző volta miatt érvénytelenné nyilvánítandók. A 96. §-hoz. A 96. §-nak a központi választmány által kibocsátandó hirdetmény tartalmára vonatkozó rendelkezései az 1913 : XIV. t.-c. 82. §-ának hasonló tárgyú rendelkezéseitől csupán annyiban térnek el, hogy a törvényjavaslat szerint a központi választmány a szavazás sorrendjét csupán a több községből álló szavazókörre nézve állapítja meg, amennyiben meghatározza azt a sorrendet, amelyben a községek választói szavazásra felhívatnak. Ezzel szemben az 1913 : XIV. t.-cikk szerint a központi választmány a városokra nézve is városrészek, utcák és terek szerint megszabja a szavazás sorrendjét. Az 1913 : XIV. t -oikk azt a rendelkezést, hogy városokban a választók