Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

1413. szám. 229 a választói névjegyzéket őrző közigazgatási hatóság (községi elöljáróság, városi tanács, kerületi elöljáróság) a névjegyzéknek megfelelő tartalommal állít ki. A választói igazolvány mintáját a belügyminiszter fogja megállapítani. A kiállítás bélyegmentesen és díjtalanul történik. A 32. §-hoz. 1. A törvényjavaslat azon céljának a megvalósulásához, hogy a választói jogosultság kellékeinek fenforgását a választók összeírásánál eljáró szervek hivatalból nyomozzák ki, feltétlenül ki kell mondani a törvényben, hogy mindazok, akik oly adatok birtokában vannak, amelyek a választójog kellékei fenforgásának megállapítására szükségesek, ezen adatokat a választók névjegyzékének szerkesztésénél közreműködő hatóság vagy közeg megkeresésére, illetőleg felhívására kiszolgáltatni kötelesek. Ennek megfelelően a törvényjavaslat 32. §-a az adatok ily kiszolgáltatására kötelez minden hatóságot, közhivatalt, közhivatalnokot, lelkészt, nyilvános jellegű intézményt, egyesületet, alapítványt, nyilvános számadásra kötelezett vállalatot, úgyszintén minden magánszemélyt. Az adatszolgáltatás szükségessége úgy egyes személyekre, mint általánosságban mindazokra nézve felmerülhet, akikre vonatkozólag a hatóság, közhivatal stb. adatok birtokában van. A törvényjavaslat az adatok kiszolgáltatása iránt intézett megkeresésnek, illetőleg felhívásnak soronkívüli, sürgős teljesítését írja elő, ami annyival is inkább szükséges, mivel a választói névjegyzék szerkesztésének egyes mozzanataira a törvényjavaslat szoros időhatárokat szab meg és így a késedelmesen beérkező adatok a legtöbbször egyáltalában nem lennének figyelembe vehetők. Tekintettel a közérdekű célra, a megkeresés, illetőleg felhívás teljesítéseért a törvényjavaslat szerint díjfélszámításnak nincs helye és a választói névjegyzék szerkesztésének céljára kiállított okiratok bélyegmentesek. Az adat kiszolgáltatására vonatkozólag a törvényjavaslatban megszabott kötelezettségek hatályosságának biztosítása céljából a kötelezettség megszegését megfelelő szankcióval kell sújtani. E szankció — feltéve hogy súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekmény nem forog fenn — a törvényjavaslat szerint kétféle, aszerint amint a kötelességszegést állami, törvényhatósági vagy községi szolgálatban álló közhivatalnok — természetesen hivatali működésének körében —, avagy pedig más személy vagy esetleg állami, törvényhatósági vagy községi szolgálatban álló közhivatalnok is, de nem hivatali működése körében követi el. Az előbbi esetben a törvényjavaslat szerint fegyelmi eljárásnak van helye, az utóbbi eseiben pedig kihágás forog fenn. 2. Míg a 32. §. 1. és 2. bekezdése annak a lehetőségét adja meg, hogy a választók névjegyzékének szerkesztésénél közreműködő szervek a választók •összeírásánál szükséges adatok beszerzése iránt a szükséghez képest esetrőlesetre intézkedhessenek, addig a 32. *§. további rendelkezései azt határozzák meg, hogy mily hatóságok és nyilvános jellegű intézmények mily adatokat kötelesek az összeírás céljára évenkint visszatórőleg, rendszeresen, külön felhívás nélkül szolgáltatni. Ezen rendelkezések megállapításánál az a szempont szolgált irányadóul, hogy lehetőleg minden életkörre ós minden foglalkozási ágra nézve a hivatalból beszerezhető összes adatok az ezen adatokat* nyilvántartó vagy azoknak összegyűjtésére leginkább alkalmas hatóság vagy nyilvános jellegű intézmény útján beszereztessenek. Az 1—4. pontokban említett jegyzékek oly személyekre vonatkozólag fognak rendszerint további nyomozás nélkül elfogadható adatokat szolgáltatni,