Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
1413. szám. 219 azok bocsáttatnak, akik az elemi népiskola negyedik osztályát vagy ezzel egyenlő értékű vagy ezt meghaladó iskolát vagy tanfolyamot végeztek el. A 22. §-hoz. A 22. §. mindenekelőtt azon bizottság szervesetét állapítja meg, amelyek egyrészt az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség, másrészt az írni és olvasni tudás igazolásai-ak céljára szolgálnak. A törvényjavaslat szerint kétféle ily bizottságok fognak működni, úgymint állandók ós időszakonkint működő bizottságok. Állandó bizottságok lesznek minden törvényhatósági joggal felruházott városban, továbbá minden vármegyei törvényhatóság székhelyén, végül ott, ahol kii. tanfelügyelői kirendeltség van. Időszakonkint működő bizottságot kell alakítani — évente legalább egy ízben — azokban a rendezett tanácsú városokban, amelyek sem vármegyei törvényhatóságnak, sem kir. tanfelügyelői kirendeltségnek nem székhelyei, továbbá minden nagyközségben é.^ ezenfelül legalább is minden körjegyzői szókhelyen. A bizottságok tehát oly számban alakulnak, hogy azok mind a városi, mind pedig a falusi lakosság számára hozzáférhetők legyenek. A bizottság szervezetének megállapításánál a törvényjavaslat különös súlyt helyezett arra, hogy a bizottságban az oktatási szak férfiak legyenek túlsúlyban. Szükséges ez nevezetesen azért, mivel az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség megítélése szakismereteket igényel, másrészt szakférfiaknak túlnyomó közreműködése a bizottság működésének tárgyilagosságát is alkalmas biztosítani. A törvényjavaslat a bizottság elnökévé a kir. tanfelügyelőt vagy helyettesét jelöli ki, akitől, mint a tanügyi igazgatásnak magasabb szervétől, helyi befolyásoktól mentes eljárást és az itt szóban levő vizsgák különleges természetének fokozottabb át értését lehet várni. A közigazgatási tisztviselőnek a bizottságban való részvétele az eljárás államjogi jelentőségének kidomborítására, továbbá az állami közérdek képviseletére irányul. Fennebb már említettük, hogy a bizottság mind az írni és olvasni tudás, mind pedig az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából alakul. E kétféle igazolásnak ugyanegy bizottság hatáskörébe utalása azzal az előnnyel jár, hogy ilykóp azok, akik a bizottság előtt tartott vizsgán, az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség tekintetében felállított mértéket meg nem ütik és ez okból az említett képzettség igazolásáról bizonyítványt nem nyernek, esetleg az írni és olvasni tudás igazolásának megtörténtéről fognak tanúsítást kapni. A törvényjavaslat a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízza az ismeretek azon mértékének a megállapítását, amelyet az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából tartott vizsgán meg kell kívánni. Ezen nagyfontosságú kérdésben azonban maga a törvényjavaslat megadja az alapelveket azzal a rendelkezésével, amely szerint a megkívánt ismeretek mértékének megállapítása az elemi népiskola negyedik osztályára érvényes tanítási tervekben és az 1907: XXVIÍ. t.-c. 19. §-ában foglalt követelményekre figyelemmel történik. A szóbanlevő vizsgákon megkívánt ismeretek mértéke tekintetében az elemi népiskola negyedik osztályára érvényes tanítási tervek csupán általánosságban szolgálhatnak irányadóul, de, nem lehetnek feltótlenül irányadók, mivel a felnőtteknek a szóbanlevő célból történő vizsgáztatása alkalmával a dolog természete szerint nem lehet szigorúan megkívánni azokat a könyvismereteket, amelyek az elemi népiskola negyedik osztályát végző gyermekek vizsgáztatásának tárgyai, hanem annak 28*
