Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.

Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

220 1413. szám. & képzettségi foknak a fenforgását kell kutatni, amellyel az elemi népiskola negyedik osztályának elvégzése felnőtt személyekre nézve jár. A törvényja­vaslatban foglalt az az utalás, amely szerint az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából tartott vizsgán megkívánt ismeretek mértékét az 1907 : XXVII. t-c 19. §-ában foglalt követelmé­nyekre figyelemmel kell megállapítani, a magyar nyelv ismeretének azon mér­tékét jelöli meg, amelyet az említett vizsgáknál meg kell kívánni. A most idézett törvénycikk ugyanis olykép rendelkezik, hogy a nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában — a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafentartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt óraszámban oly — mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevógeztével gondo­latait magyarul élő szóval ós írásban érthetően ki tudja fejezni. A magyar nyelvtudás e mértékének az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolásánál való megkívánása a most idézett törvényes rendel­kezés természetszerű következmónyekép jelentkezik, amiről az Altalános indo­kolásban (1. 77. lap) már szólottunk. Az írni és olvasni tudásnak megkívánt mórtéke természetesen ugyanaz lesz a bizottság előtt történő igazolás esetében is, mint az összeíró küldöttség •előtt történő igazolásnál. A törvényjavaslat annak előmozdítása céljából, hogy az írni és olvasni tudás, valamint az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő ismeretek­nek a bizottságok előtt való igazolása minél szélesebb néprétegeknek hozzá­férhetővé tótessék, az igazolásra bocsátás előfeltótelekép korhatárt nem állí­tott fel. Ezzel szemben az 1913 : XIV. t.-c. 51. §-a az írni ós olvasni tudás igazolására való bocsátást a huszonnegyedik életév betöltéséhez kötötte. Azt a célt, hogy az írni és olvasni tudás, valamint az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség igazolása céljából tömegesen jelent­kezzenek, csak akkor- lehet elérni, ha egyben arról is gondoskodás történik,/ hogy ezen ismeretek a felnőtt lakosságnak minél szélesebb körében terjesz­tessenek. Erre irányul a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely fel­hatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az elemi népiskola negyedik osztályának megfelelő képzettség, úgyszintén az írni és olvasni tudás elsajátítása végett felnőttek számára tanfolyamokat állíthasson fel és ezek szervezetét rendelettel szabályozza. E tanfolyamok kulturális jelentőségéről az Altalános indokolás során {1. 61. lap) szólottunk. A 23. §-ho0. A választójog alapjául szolgáló adó kirovásának igazolásánál nem ütközik nehézségbe a szükséges adatoknak hivatalból való beszerzése. Az adó­főkönyv, az ideiglenesen adómentes föld- ós házbirtok tekintetében pedig az adókivetési lajstrom teljesen hiteles adatokat szolgáltat és ezen adagok az össze­író küldöttségnek bármikor rendelkezésére állnak. A választók összeírását azonban jelentékenyen meg fogja könnyíteni, ha az összeírásnál eljáró közeg­nek nemcsak az adófőkönyvek és az adókivetési lajstromok állnak rendel­kezésére, hanem külön jegyzék készül az összeírás céljára azokról, akik választói jogcímül szolgáló adóösszeggel vannak megróva. E jegyzékbe ter­mészetesen csupán a férfiakat kell felvenni, mivel adócenzus alapján csakis érfiak lesznek választók.

Next

/
Thumbnails
Contents