Képviselőházi irományok, 1910. LVII. kötet • 1375-1412. sz.

Irományszámok - 1910-1382. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1917. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elő terjesztett jelentése

26 1382. szám. A felsorolt statisztikai ágak közül — a melyeknek kiegészítéséül a statisztikai hivatal az ország közállapotairól nyújtandó kép teljessége érdekében ezentúl is fel fogja használni mindazt a statisztikai anyagot, a mely az egyes ministeriumokban, vagy esetleg azok alárendelt hivatalaiban saját közigazgatási czéljaikra gyűjtetik egybe s minden adatgyűjtésénél különös figyelemmel van a háború okozta változásokra is — az 1—8., 10—16., 18—25., 27—36. tételszámok alatt megnevezett statisztikai adatgyűjtések részint már a statisztikai hivatalnak a korábbi évekre vonatkozó munkaterveiben tüzetesen ismertetve voltak, részint oly természetűek, hogy a statisztikai .hivatalra nézve nem képeznek önálló adatgyűjtéseket és ezen okból, részint pedig, mint a 22. szám alatt emiitett árúforgalmi statisztikai adatgyűjtés, nem esvén az 1897. évi XXXV. t.-cz. rendelkezéseinek hatálya alá, a munkatervben rendszeres ismertetésre nem szorulnak. Az 1916. évben a háborús viszonyok miatt a statisztikai hivatal nem készített munkatervet s munkálatai az 1915 évi keretek között maradtak, kivéve egyes, a kivételes törvények hatálj-a alatt végrehajtott felvételeketAz 1917. évi munkatervben ujitás, illetőleg változás az 1915. évi munkatervvel szemben — a mely utoljára nyerte el az országgyűlés hozzájárulását — csak a 17. szám alatti gyári törzskönyvi, továbbá a 26. szám alatti hitelügyi statisztikánál van: e két változtatás csak az 1917. évben hajtatik végre. A 9. pont alatt emiitett vadászati statisztika viszont a háború alatt nem hajtatik végre. A) A gyáripari termelési statisztika és törzskönyv. Az évek óta tartó háború rendkívüli igényeket támasztott Magyarország gyári és kézműiparával, valamint kereskedelmi szervezetével szemben is; annak megfigyelése tehát, hogy ipari és kereskedelmi életünk milyen teljesitménj^eket végzett a hadiszükségletek fedezése körül, nemcsak a hadügyi kormányzat, hanem általános gazdaságpolitikai szempontokból is nagyjelentőségű. Ezt a czélt szolgálja a jelen munkatervbe foglalt háborús ipari statisztika, melynek létesítése iránt első izben a cs. és kir. közös hadügyministerium fejezte ki óhaját. A háborús ipari statisztika adatgyűjtési módszere és kérdőívei az érdekelt ipari ós kereskedelmi képviseletek bevonásával tartott szakértekezletek megbeszélései alapján állapíttattak meg s adatai több irányban is leihasználhatók lesznek; gyakorlati hasznukat lehet venni a hadi és más ipari szállításoknál, nagy lesz a becsük az ipari mozgósítás előkészítésénél s részben alkalmasak lesznek a háború gazdasági tanulságainak levonására is. A felvétel végrehajtását úgy tervezem, hogy a háborús statisztika kérdőívei a gyári törzskönyv évenkint szótküldetni szokott s 1915 óta a statisztikai hivatal munkatervébe is foglalt kérdőíveivel egyidejűleg küldetnének ki az adatszolgáltatóknak. Adatszolgáltatók lennének egyfelől az összes gyárosok, másfelől a középiparosok, építőiparosok, valamint a kisiparosok alkalmi egyesülései, végül a kereskedők közül azok, a kik katonai hatóság vagy intézmény rendelésére hadiszállítást eszközöltek. Az adatgyűjtés általában az 1913/16. évekre vonatkozik s így a háború előtti viszonyokkal