Képviselőházi irományok, 1910. LVII. kötet • 1375-1412. sz.
Irományszámok - 1910-1382. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1917. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elő terjesztett jelentése
1382. szám. 27 való összehasonlításra is módot nyújt; az 1914. év adatai rendszerint ketté választatnak az augusztus elsejét megelőző és követő hónapokra, hogy igy a háború hatása ebben az évben pontosabban megfigyelhető legyen. Minthogy a háború még az 1917. évben is tart s a felvétel nem záródhatik az 1916. évvel, mindaddig, mig a háborús állapot szükségessé teszi, az adatgyűjtés ki fog egészíttetni a későbbi évek adataival, mindenkor a következő évi g} T ári törzskönyvi statisztikai adatgyűjtéssel egyidejűleg. A felvétel czéljaira összesen ötféle kérdőív szolgál; közülök négy a háborús iparra vonatkozik, egy a kereskedelemre. Az ipari kérdőívek szétválasztását egyes iparágak különleges viszonyai tették 'szükségessé. Az első kérdőív mindazoknak a gyártóknak fog szétküldetni, a kik részére külön kérdőív nem készült. E kérdőív az ipartelep nevén és a termelési ág megnevezésén kivül az emiitett négy évről többek között tudakolja a katonai szállítások mennyiségét és értékét (árúczikkenkint), az üzem rendelkezésére állott s évközben szerzett nyersanyagok, félgyártmányok, üzemi és gyártási segédanyagok mennyiségét ós eredetét, a katonai szállítások következtében szükséges beruházások részletezését, a tisztviselő és munkásállományt stb. A malomipari kérdőív, melyen az egyes gabonanemek és őrlemények felsorolásával jelentendök be az adatok, tudakolja a katonaság részére eszközölt bórőrlés adatait, továbbá a bérőrlésen kivül végzett liszt- és korpaszállitás mennyiségét is. A czukoripar kérdőíve a többi gyártók kérdőivétől főleg abban különbözik, hogy az adatok a termelési évnek megfelelőleg tudakoltatnak. A vas-, fém- és vegyészeti, ipar felvételi mintája egyszerűbb, mint a többi gyártóké. A kereskedők kérdőíve főként a katonai szállítások mennyiségének és értékének árúnemenkint való részletezését kérdi. Az adatgyűjtés — melynek öt kérdőívét a munkatervhez csatoltan bemutatom — magánszemélyek közvetlen adatbevallásán alapszik. Megjegyzem még, hogy az érdekeltek hozzájárulása folytán kivételesen e kérdőivek akkor, mikor már a magyar kormány részére szükséges adatok" kijegyeztettek belőlük, a hadügyministeriumnak fognak ugyan átadatni, továbbra is azonban mindazoknak a biztosítékoknak a fentartásával, melyeket az 1897. évi XXXV. t.-cz. az adatszolgáltatók érdekében megállapított. B) Hitelintézeti statisztika. A hitelintézeti statisztikán, melynek mintája az 1898. évi munkatervbe vétetett fel s legutóbb az 1913. évben módosult, hármas irányban tervezek módosítást. A kérdőív a hitelintézetek árúüzleteinek közelebbi megismerését czélzó kérdőpontokkal bővül, minthogy erre nézve a kérdőív eddig csak egy-két általános dolgot tudakolt, holott a háborús viszonyok különösen előtérbe hozták a pénzintézetek árúüzleti tevékenységét; a hitelintézetek egyre fokozódó ipari tevékenységét ipari termelésre vonatkozó új kérdőpontok nyomozzák, szintúgy az érdekközösséget is, a minek viszont az a czélja, hogy a gazdasági erőknek a hitelintézeteknél megnyilvánuló konczentrácziójáról is áttekintést nyerjünk. E végből jövőben a fők érdőí vekhez a munkatervhez csatoltan szintén bemutatott pótkórdőlap fog kapcsolódni. A pótkérdőlap első kérdéscsoportja az árúosztály felállitásának 4*
