Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.
Irományszámok - 1910-1339. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916:IV. törvénycikk kiegészítéséről
88 1339. szám. mint az ezen körben tett rendelkezések megszegéséből származó és szintén a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyek a tapasztalat szerint nem minden esetben nyernek oly gyors elintézést, aminőt az elérendő 1 cél megkívánna. A háborúval kapcsolatos kivételes Közigazgatási feladatok ugyanis, amelyek legnagyobb részben a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való ellátására vagy a hadsereg különböző szükségleteinek biztosítására irányulnak, csaknem kivétel nélkül oly sürgős természetűek, hogy az ügy késedelmes elintézése legtöbbször az intézkedés sikerét kockáztatja. A kivételes intézkedéseken alapuló kihágási ügyek elintézésének gyorsítása pedig a megtorlás hatályosabbá tételének érdekében volna igen kívánatos. A jelenlegi ki- nem elégítő helyzet megszüntetése céljából szükséges volna, hogy a háború esetére szóló kivételes intézkedéseken alapuló közigazgatási és kihágási ügyekre vonatkozólag oly kivételes eljárási szabályok állapíttassanak meg, amelyek az ügyek elintézésének gyorsítására alkalmasak. A közigazgatási eljárás és a kihágásokra vonatkozó rendőri büntető eljárás legtöbb részletében rendeleti úton nyert szabályozást és e rendeleti úton megállapított szabályokkal szemben a kormány rendes jogköréből folyólag is jogosított volna kivételes rendelkezéseket tenni, a közigazgatási eljárásnak és a kihágásokra vonatkozó rendőri büntető eljárásnak legfontosabb kérdéseit azonban —• nevezetesen az eljáró hatóságokat, a jogorvoslatokat, azoknak határidejét stb. — törvény, és pedig eJső sorban a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. törvénycikk szabályozza. Az eljárás gyorsítása céljából esetleg ezektől a törvény rendelkezésén alapuló eljárási szabályoktól is kell majd eltérést megállapítani; így például indokolt lehet bizonyos esetekben a jogorvoslatok korlátozása, a jogorvoslati határidők megrövidítése, vagy az eljáró hatóságoknak olyan kijelölése, hogy az intézkedést foganatosító hatóság és az intézkedés megszegésével elkövetett kihágás miatt eljáró hatóság azonos legyen. Törvénnyel ellenkező ily kivételes eljárási szabályok megállapítására azonban csupán a törvény kifejezett felhatalmazása jogosíthatja fel a kormányt. Ezt a felhatalmazást tartalmazza a törvényjavaslat 1. §-a. A 2. §-hoz. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és balesetbiztosításáról szóló 1907 : XIX. törvénycikknek régóta sürgetett reformja a háború és az ezáltal előidézett rendkívüli viszonyok tartama alatt nem vihető keresztül: ós pedig nemcsak azért, mert a mai rendkívüli viszonyok megszűnte után kialakuló helyzet bizonytalan, de azért sem, mert a mai idők nem engedik meg azt, hogy a törvénynek maradandó módosításával, még ha az csupán törvénynovella alakjában történik is, azzal a nyugalommal és körültekintéssel foglalkozzunk, melyet a maradandónak szánt módosítás kétségkívül megkíván. De, ha a törvénynek ily irányú módosításáról egyelőre le kell is mondanunk, nem zárkózhatunk el az elől, hogy azoknak az intézkedéseknek, lehetőségére, melyeknek a szükségessége éppen a rendkívüli viszonyok következtében áll elő, a törvényi jogalapot meg ne teremtsük. Ennek a követelménynek felel meg a jelen szakaszban a minisztériumnak adott felhatal-