Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.
Irományszámok - 1910-1339. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916:IV. törvénycikk kiegészítéséről
1339. szám. 89. mazás, mellyel természetesen a minisztérium csak annyiban kíván élni, amenynyiben a viszonyok azt tényleg mellőzhetetlenné teszik, amennyiben továbbá a teendő intézkedések úgy a munkaadók, mint az alkalmazottak óhajtásával találkoznak s a biztosító intézmény pénzügyi helyzetét nem rontják. A háborús viszonyok parancsolta intézkedések szükségképen csakis ideiglenes jellegűek lehetnek, ezért látszik helyesebbnek az 1907 : XIX. t.-c. novelláris módosítása helyett az itt követett eljárás, melynek még az az előnye is van, hogy az érvényben lévő szabályok a háborús viszonj^ok mindenkori alakulásához képest bármikor módosíthatók. Az érvényben lévő törvényi rendelkezéseknek ideiglenes módosítására felhatalmazást nyújtó ez a szakasz szorosan körülírja különben a tárgyat is, melyre a teendő intézkedések vonatkozhatnak. Nem terjedhetnek ki azok ugyanis másra, mint egyfelől úgy a kötelező, mint az önkéntes betegségi biztosítás alapjául szolgáló bórhatárnak, másfelől a törvény értelmében nyújtandó betegségi segélyek mérvének módosítására. Miután továbbá a háborús viszonyok következtében a pénztári közgyűlések meg nem tarthatók, azoknak a feladatoknak ellátására, melyeket a törvény a betegségi biztosítási járulékok és segélyek mérvével kapcsolatban az Országos Pénztár közgyűlésének hatáskörébe utal: nevezetesen az átlagos napibórek és napibérosztályok megállapítására. Végül pedig a biztosítottak körének ós a betegségi segélyek mórvének módosulásával kapcsolatban a biztosító intézmény teherviselőképessógének megfelelő biztosítására. A 3. §.-hoz. . A hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. t -c. 7. és 8 §-a tartalmaz ugyan bizonyos intézkedéseket az e törvény alapján személyes szolgálatra kötelezett egyéneknek megbetegedése esetében azoknak gyógykezeléséről, keresetkóptelenségükei okozó testi megfogyatkozásuk vagy a szolgálat következtében beálló elhalálozásuk esetére maguknak, illetve családjuknak ellátásáról. Egyfelől annak következtében azonban, hogy a személyes szolnem csupán az 1912 : LXVIII. törvénycikk, hanem a háború esetére szóló más törvények alapján is igóm r bevehető, másfelől pedig, hogy a személyes szolgálat igénybevétele nem csupán közvetlenül a fegyveres erő céljaira és közvetlenül katonai üzemek részére, hanem más közérdekből is történik és annak gyakran magánüzemekben kell megfelelni: a személyes szolgálatra kötelezettek biztosítása tekintetében számos oly vitás kérdés merült fel, melynek megoldása immár sürgősen szükségessé vált. Erre kívánja megadni a szükséges törvényi alapot a szóban lévő szakasz. A 4. § -hoz. A törvényhozás a közérdek és a jogos magánérdek előmozdítása céljából számos esetben kötelezőleg megkívánja, hogy a meghatározott hivatást vagy foglalkozást űzők avagy érdekközösségben állók a törvény által önkormányzati jogokkal felruházott testületi szervezetet alakítsanak. Ily szervezetek például az ügyvédi kamarák (1874: XXXIV. t.-c), a közjegyzői kamarák (1874 : XXXV. t.-c), kereskedelmi és iparkamarák (1868 : VI. t.-c), az ipartestületek (1884 : XVII. t.-c), a vízrendezési és a vízhasználatra alakult társulatok (1885 : XXIII. t -c) stb. Képv. iromány. 1910—1915. LVI. kötet. 12
