Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.

Irományszámok - 1910-1331. A koronázási hitlevelet szerkesztő országos küldöttség jelentése

1331. szám. 31 lében bent volt. Ennek a fordulatnak helyébe az 1723 : 1. és 2. törvénycikkekre való hivatkozás került. A második változás ugyancsak az 1. pontban az, hogy mindjárt a trónörökösödés és koronázás megtartásának Ígérete mellett következik Magyarország és társországai jogainak, alkotmányának, törvényes függetlenségének, szabadságának és területi épségének a biztosítása. A régi hitlevelek is tartalmazták Magyarország és kapcsolt részei szabadságainak, immunitásainak, privilégiumainak, jogainak biztosítását, de az ország alkotmányának a rendi világ terminológiájába öltöztetett eme biztosítékait az 1867-iki diploma meghagyva, az ország alkotmányát, függetlenségét és integritását a mai fogalmaknak megfelelő kifejezésekkel is jónak látta biztosítani. A régi világból maradt terminológia szerint kifejezett biztosításokkal kapcsolatban van az 1867-iki hitlevélnek harmadik változtatása. Az 1741: 8. törvénycikknek a törvények használatára és értelmezésére vonatkozó záradéka alól kivételként megemlítése ugyanis elmaradt, ami természetes következménye annak a körülménynek, hogy a rendi előjogokat mint ilyeneket az 1848. évi törvényhozás megszüntette ós a közteherviselés elvét általánosította. Ami ezek után a hitlevelek szokásos bevezetését illeti, az természetesen mindig a konkrét helyzettel vetett számot ós stereotyp kifejezéseket használva ezt tünteti fel; míg a befejezés egyöntetűbb, minthogy arra a konkrét körülmények nem voltak befolyással. A bevezetés tekintetében szintén nevezetes az 1867. évi diploma, mert ez nem oly trónváltozás alkalmával adatott ki, amely halál, hanem amely lemondás folytán következett be s továbbá, mert a lemondás rendkívüli körülményei és azok a körülmények, amelyek hosszasabb időn át akadályozták, hogy az uralkodó magát törvényes időben megkoronáztassa s végül azok az intézkedések, amelyek ez akadályokat elhárították, e körülmények megemlítését indokolták. A bevezetésben az uralkodó mint tényt azt is megállapítja, hogy a nevében tett nyilatkozatok, melyek a trónlemondás kérdésével kapcsolatban törvény alkotását is kilátásba helyezték, az aggodalmakat eloszlatták, e törvényalkotásnak kilátásba helyezése azonban nem a diploma tulajdonképeni igéreti, biztosítéki részét bővítette, módosította. A hitlevélben előfordult változásoknak ez a vázolása kettőt bizonyít. Először azt, hogy a hitlevélnek lényeges, biztosítéki része tartalmilag és bizonyos mértékig szerkezetileg is véglegesen kialakult, amennyiben öt pontba foglalva lényegileg állandó tartalmat nyert. A trónutódlás, a koronázás, az alkotmány, a függetlenség, a területi integritás, a törvények és szokások megtartására vonatkozó Ígéret az 1. pontban ; az ország szent koronájának őrzésére vonatkozó a 2. pontban; az elvesztett részek visszaszerzéséről szóló a 3. pontban; a szabad választás jogának feléledésére vonatkozó a 4. pontban ós végül az utódoknak kötelezése a hitlevél elfogadására és az eskü letételére az 5. pontban: ez kétszáz éven át lényeges jogi szerkezetében változatlanul fenmaradó tartalma a hitlevélnek. De bizonyítja azt is, hogy időnként történtek a hitlevélen mégis változtatások, csakhogy ezek sohasem célozták egységes szerkezetének megbontását, sohasem viselték magukon a lényegileg új biztosítékok megszerzésének bélyegét, nem bírtak a választási feltételek jellegével, melyek a választó ország ós a megválasztandó közötti alkudozások eredményei. E változtatások legtöbbször az alkotmány egészén időközi törvények alkotta módosítások és kiegó-