Képviselőházi irományok, 1910. LVI. kötet • 1325-1374. sz.
Irományszámok - 1910-1339. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1916:IV. törvénycikk kiegészítéséről
90 1339. szám. Ezen önkormányzati alakulatok zavartalan működéséhez fontos közérdek fűződik, miért is szervezetüket és működésüket legfőbb vonásaiban törvény állapítja meg. A törvények erre vonatkozó rendelkezéseinek szigorú megtartása azonban a rendkívüli háborús viszonyok között számos esetben lehetetlen, más esetekben pedig az érdekeltekre nézve méltánytalansággal járna. Áll ez különösen a testületi közgyűlés összehívása és megtartására, továbbá az önkormányzati szervek megalakítására vagy megválasztására vonatkozó törvényes rendelkezések tekintetében. Minthogy ugyanis az érdekeltek nagy része hadbavonult, a közgyűlésnek megtartása és az önkormányzati szervek megalakítása vagy megválasztása a törvény rendelkezéseinek megtartása mellett a háború ideje alatt sokszor teljes lehetetlen volna, de minden esetben azzal a méltánytalan hátránnyal sújtaná a hadbavonult érdekelteket, hogy az itthonmaradt kisebbség távollétükben a testületi életre fontos és messze kihatású kérdésekben beleszólásuk nélkül határozna. Ebből az okból az ügyvédi kamarák körében az az általános kívánság jutott kifejezésre, hogy a kamarai választmánynak és tiszti karnak a törvény sz;erint minden három évben kötelező újraválasztása a háború ideje alatt mellőztessék és e helyett a jelenlegi választmánynak s tiszti karnak megbízatása kivételes rendelkezéssel a háborút követő bizonyos időpontig meghosszabbíttassék. A törvényjavaslat 4. §-ában foglalt rendelkezés módot fog nyújtani a minisztériumnak arra, hogy az ügyvédi kamaráknak ezen kívánságát, valamint az esetleg más oldalról is felmerülő hasonló kívánságokat érdemben vegye megfontolás alá és általában megtegye azokat a rendelkezéseket, amelyek a közérdek szempontjából fontos ezen önkormányzati szervezetek zavartalan működésének biztosítására szükségesek. Azon testületi szervezetek tekintetében, amelyeknek alakulása nem a törvény kötelező rendelkezésén, hanem csupán a felek akaratán alapszik, a minisztériumnak hasonló felhatalmazásra szüksége nincs, mivel ezen testületi szervezetekre (egyesületekre) a legtöbb vonatkozásban a magánjog szabályai az irányadók és e szabályokkal szemben a minisztérium már az 1912 : LXIII. t.-c. 16. és az 1914 : L. t.-c. 14. §-ában nyert felhatalmazása alapján megteheti az esetleg szükséges rendelkezéseket, az egyesületekre vonatkozó kivételes közjogi (közrendészeti) szabályokat pedig már az 1912 : LXIII. t.-c. 8 §-a 'tartalmazza. Az 5. §-hoz. Jelenleg nincs jogunknak olyan szabálya, amely kétségtelenül megállapítaná a temetők fenntartóinak, különösen a felekezeteknek kötelezettségét arra, hogy temetőikben a háború következtében szükséges katonai temetkezéseket megengedjék, sőt e kötelezettség fennforgása még a községi temetők tekintetében is igen kétséges, mivel az 1876 : XIV. t.-c. 116. §-a értelmében a községek csupán a helyi népesedési és egészségügyi igényeknek megfelelő temető fenntartására kötelesek. Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a temetők fenntartói a sírhelyeket az elesett katonák eltemetése céljából készséggel rendelkezésre bocsátják, mégis a katonai sirok rendezésére irányuló tevékenység zavartalan menetének biztosítása végett kívánatos, hogy a temetőfenntartókra nézve ez kötelezettségként is kimondassék. A részletes szabályokat különösen a temetkezés feltóteleit a minisztérium rendeleti úton fogja közelebbről megállapítani.
