Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-1313. A közoktatásügyi bizottság jelentése "a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-c. módosítása és az 1890. évi XXX. t.-c. hatályon kívül helyezése tárgyában" benyújtott 1281. számú törvényjavaslatról

1313. szám. 235 fejthet ki eredményes működést s csak akkor képes hatni a magyar politikai nemzet egységének javára s a magyar állami eszme megszilárdítására, ha a magyar állam nyelvén kívül a mindennapi érintkezésre elégséges mértékben ismeri az illető nem magyar hazai élő nyelvet. A közoktatásügyi bizottság nem zárkózik el az elől, hogy a gyakorlati élet követelményeinek a középiskolai oktatással ilyen kapcsolatba hozása e törvényjavaslat keretén belül eszközöltessék. Súlyt helyez azonban arra, hogy ezeknek a nyelveknek oktatása tényleg a föntebb említett gyakorlati szempontból történjók s így egészen gyakorlatias legyen az ,e nyelvek oktatására kiadandó tanterv is. A törvényjavaslatnak két, kihatásában rendkívül üdvös, rendelkezése van: az egyik, amely a gimnáziumot végzett tanulók egyenlő jogosítását mondja ki s mely épen azért módosítja az 1883. évi XXX. t.-c. 26. §-át,—a másik, amely az idejüket múlt osztály vizsgálatokat eltörli s helyettük a tanév végén befejező összefoglalások tartását rendeli el. Az elsőre vonatkozólag az ötödik szakasz rendelkezik, melyet a közoktatásügyi bizottság épen ezért örömmel üdvözöl, de nem hagyhatván figyelmen kívül azt, hogy a hittudományi karokon a görög nyelv ismerete föltétlenül szükséges, a hittudományi karokra való fölvételt továbbra is a görög nyelv tanulásától javasolja függővé teendőnek. A másodikra nézve a nyolcadik szakasz rendelkezik, melynek rendelkezéseit a közoktatásügy minden ismerője örömmel és megnyugvással veheti tudomásul. A közoktatásügyi bizottságunk azon álláspontjánál fogva, hogy a hittudományi karokra való fölvételre nézve továbbra is előfeltétel legyen a görög nyelv tanulása, módosítanunk kellett az Ötödik szakaszt, melybe nemcsak ezt vettük fel pótlólag, de egyúttal a világosság kedvóért kimondandónak javasoljuk azt is, hogy azok, akik görög nyelv helyett valamely modern nyelvet és irodalmat, illetve hazai élő nyelvet választottak, a hittudományi karok kivételével a tudományegyetemek és egyéb főiskolák valamennyi karára ós ezeknek a karoknak valamennyi tanulmányára felvehetők. Az ötödik szakasz első mondata tehát a negyedik sorban ezek után a szavak után: valamennyi karára* a következőleg pótlandó: »és tanulmányára felvehetők a hittudományi karok kivételével.« Nem hagyhatjuk végül említés nélkül, hogy középiskolai oktatásunkban nem szívesen nélkülöznők azt a képző elemet, melyet eddig a görögpótló tárgyak között a rajzoktatás nyújtott s épen ezért figyelmébe kérjük a közoktatásügyi ministernek, hogy a készülőben levő új középiskolai tanterv keretében a ' rajzoktatásnak ezt a művelő erejét megfelelően érvényre juttatni szíveskedjék. Ezek alapján a középiskolákról ós azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-c. módosítása ós az 1890. évi XXX. t.-c. hatályon kívül helyezése tárgyában benyújtott törvényjavaslatot az 5. §-on eszközölt módosítással a közoktatásügyi bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. Kelt Budapesten, a közoktatásügyi bizottság 1916. július 3-án tartott üléséből. Zsilinszky Mihály s. h, Antal Géza s. k., a közoktatásügyi bizottság elnöke. a közoktatásügyi bizottság előadója. ,